Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)

Ferró Róza: Családfa a nemes kiséri Péter családról

55. kép. Zalavári Irén, Buda Imre. 1962. A falon Németh Zoltán festménye Ebben a kis faluban Bajnán is kibontakoztatja színészi, rendezői tehetségét, s kiderül, hogy menyasszonya is tehetséges. A „Falu gyöngye” című színdarabban együtt szerepelnek. O továbbra is sokat ír. A Herczeg Ferenc szerkesztésében Új Idők című irodalmi lap kezdi leközölni a „Falu legénye” című írását. 1943-ban Arany oklevelet nyert az Országos Dankó Pista Társaság irodalmi pályázatán egyik versével. Zalavári Irén négy éves korában elveszíti édesanyját (Dics Ilonát). Mint a családban a legkisebb 3 fiú és egy leány testvér között. Anyjának nővéréhez Dics Amáliához kerül, aki hamarosan szintén nagybeteg. Továbbra is a Balogh illetve Vajas családnál maradt, nagynénje halála után is. Ott vezette a háztartást, nagy gazdaságban állatokat nevelt, gondozott. Sokszor vitte a megfőzött friss ebédet a határba dolgozó munkásoknak. Ilyenkor boldognak, szabadnak érezte magát. Rokonai kizárólag házvezetőnőnek, kétkezi munkásnak tekintették. Aki ilyen formában biztosította számukra a könnyű életvitelt és a gyors, biztos meggazdagodást, ami a rokonok fő törekvése volt, teljesen kizárták mindenből. Később testvéreinél segített, ahová hívták, amikor megszületett egy-egy gyermek, így mindenkinek szinte mindene lett. Nem csoda hát, ha a nehéz sorsú szegény, fiatal, életverte 21 éves árva lány és a keserű zsoltárokat sírt érett férfi összekötötték életüket. Mindkettő nélkülözte a szülői, főleg, anyai szeretetet, és közös önmaguk teremtette otthonra vágytak. Amelyet sikerült is megteremteniük, sohasem hiányozott a szeretet légköre náluk. 1937. májusában, pünkösdkor esküdtek örök hűséget egymásnak. 1938-ban született meg első gyermekük Zsuzsanna leányuk. 1939-ben Antónia Flóra született meg. Tokodaltáró bányatelepen vészelték át a háborút. A háború, a sok nélkülözés nagyon megviseli a családot, elhatározzák, hogy Kiskunhalasra költöznek (1945). A szegény sorsú szülők mindent megtesznek, hogy gyermekeiket iskoláztassák. Ebben az időben, amikor az Ipari Szövetkezetek alakultak, Buda Imre számára a szövetkezeti élet kezdete különösen nagy erőpróbát jelentett. Mint alapító elnök, s az ezzel járó felelősség, adminisztráció, élete erejét megtörte. 1963-ban megkapta a Szövetkezeti Ipar kiváló dolgozója kitüntetést. Amíg élt mindig segített mások ügyes-bajos dolgaik, az aktuális törvények szövevényében eligazodni. Aktívan részt vett a város fejlesztésben, szépítésében is. A Kölcsey utcai bekötő út lekövezése, valamint a városi strandfürdő évszázados fáinak „megmentése” az akkori városatyákkal karöltve az ő nevéhez fűződik. Zalavári Irén nyugdíjas évei előtt közvetlenül a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet dolgozója. 1963-tól Buda Imre úgy érzi számára fontosabb a „vendég”, mint a 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom