Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)
Ferró Róza: Családfa a nemes kiséri Péter családról
Gyermekeik: 1. Péter Judit (1781. április 26. - 1789. július 12., torokbaj) Sírfelirata: D. O. M. S. / 1798-ik esztdben 12-dik sept. 8 és fél / esztendős korában meg halt ked / vés leányomnak / ns. PÉTER JUDITHNAK / Ns PÉTER JUDITÉINAK / Emlékezetet kívántak meg / ujjitani élő kedves szülei / um T. SA. KE RA / udvamoki SAT / Péter Ferencz / és / Tóth Judith / 1789-dik észtben 12-dik / sept. 8 és fél / esztendős korában meghalt / kedves leánykának 2. Péter Krisztina (1783. július 2. - 1839. november 10., májgyulladás) Sírfelirata: Itt nyugszik néhai T. N. / PÉTER KRISZTINA / előbb T. N. SZŐKE LÁSZLÓ utóbb T. N. / KARMAN PÁL urnák hites társa. Gyá / szólván őt egyetlen Leány T. N. / SZŐKE JUDITH Asszony, T. N. / SEBESTYÉN GÁBOR urnák T. N. / Veszprém Vármegye Tiszti Fő Ügyvise / lőjének Hitvesse és három unokái : PÁL / ANTAL . . . és . . . KÁROLY / született 1783- évi Julius 2—/meghalt 1839-November 10— / Életének LVII-évében / Nyugodj hü Társ! és jó Anya!! / Itta leg nyugalmasabb Tanya / Nyugodd magad itten ki. / Törődött tested porait / Csendes álom nyugtatja itt/Ittnem háborgat senki / Nyugodj aludj, smajd ébredj fel/Örök tavasz derültével!!! (Készült: 1839. Anyaga: vörös mészkő) Férjei: 1. csajághi Szőke László (? - 1816), szilasbalhási birtokos. Veszprém vármegyei fiskális. Esküvő 1805. február 19. Kicsapongó élete miatt 1815. február 6-én mondták ki a válást. 2. Kármán Pál (1767. január 30. - 1829. április 17., a kocsiról való leesés előtt történt gutaütés), Egyház Tanács tag volt. Nádori assessor, a Kiskun kerület kapitánya, Bács-Bodrog vm. táblabírája, az Alsó Baranyai egyházi vidék kurátora. Esküvő 1816. november 28. (Lásd: Janó Ákos 1965. 62.). Sarlay Soma és dr G. Vargha Zoltán írása: Kármán család ősei. (21. melléklet) A Kármán család címere (14. melléklet) Kármán Pál sírfelirata: Itt nyugszik / Néhai Tekintetes KÁRMÁN PÁL UR / ki több díszes hivatalai után véletlen Haláláig / ezen Nemes kis kun Megyének KAPITÁNYA / T. N. Bács Vármegye TÁBLA BÍRÁJA / T. N. T. alsó Baranyai és Bácsi Egyházi / vidék CURATORA-Tettes Ns PÉTER / KRISZTINA Asszony Felejthetetlen Fér / je - Minden Jók Barátja , Tudós, Munkás, / Férj fiú, - Bölcs Kórmányozó, - Lelkes Haza / fi, - és buzgó keresztén volt / Született az 1767- Eszt: Január 30^-/ Meg halt az 1829-Észt: april 17—/ Becses életének 63— Esztendejében. / Á mi benne halandó volt / im itt fedi ez a sirbólt. / Lelke a ditső Pálya bért. / El venn: az Egekbe tért. / Érdemeit vívta szét. / Örök emlékeit hagyta itt. / Hült porok Isten veletek. / Békével szende- regjetek. (Urna kehely. Anyaga: vörös mészkő. Lepke, virág díszítésű.) Gyermekük, folytatás a 4. családfán. 3. Péter Zsigmond (1786 - 1864. június 26., aggkór), több éven át tagja volt az Egyház Tanácsnak. Halas 1194. Iskoláit Pápán, Sopronban, Pozsonyban és Sárospatakon végezte. 1809. július 11-én volt a prókátori esküje. Köztisztviselő volt 27 évig és 7 évig Kiskun kerületi kapitány. Sokoldalúságára jellemző, hogy festett, több hangszeren játszott, szépen táncolt stb. (Nagy Szeder István 1935. 81. :) „...Tooth János házát Péter Zsigmond kapitány s attól a város vásárolta meg. Ez az ingatlan a mai „fehér-ház”-nak is nevezett Tóth-féle ház...” 1831-ben megvette a Barna-féle házat (2L melléklet) 1848-ban. (A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. 1988.185.) „...Kiskunhalason Péter Zsigmond nyugalmazott kiskapitány 200 ezüst forintot adott június 10-én a halasi nemzetőrök díjazására. Miként már láttuk, nem jelentett különösebb gondot a halasi tanács számára a közel három ezer forint összegyűjtése sem a Zentára induló nemzetőrök élelmezésére, bár a város pénztára üres volt...” (Nagy Szeder István 1936. 63.:) „...A mezőgazdasági iskola felállítását már 1857-ben sürgette a cs. kir. jászkun főkapitány és 1858-ban a közbirtokosság 38 hold területet az ú.n. Bükkönyöst alapítványul adta ref. gimnázium részére, hogy azzal egybekötve gazdasági tanszék állíttassák fel. Ugyanerre a célra Péter Zsigmond volt cs. kir. járási kapitány is adományozott tízezer forintot. A gazdasági tanszéket meg is szervezték és 1863-ban a városi mintakertet is bérbevették erre a célra. A tanszék azonban 103
