Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Szabadi Pál: Tázlári határjelek
Tázlári határjelek 239 8. Délre, majd dél-keletre fordul a határ, a régi Halas-Kötöny határ. A törésvonalon egy földkupac található. Elképzelhető, hogy a földhányásban benne van a határkő. Birtokhatár határkövek 9. A tázlár-kiskunhalasi határút, amikor a szilárd útburkolatot az ún. Olajos utat átlépi, akkor pár 100 m távolságra még egy kisebb irányváltozás van határában, ahol a bozótban szinte megközelíthetetlen, tüskös galagonyabokorban van elfeküdve a határjel. Ez jelzés nélküli. Valószínű, erdőtelepítéssel, vagy fakitermeléssel billentették ki helyéből, de megközelítőleg csak néhány méterrel került arrébb az eredeti helyétől. Feltehetően a Vigyázó birtokot jelölte, mert ott törik meg a Vigyázó-árok is. 10. Tázlár Kiskunhalassal határos részét az emberek Kiskötönynek hívják. A régi félegyházi út, amikor elérte a Vigyázó-árkot ott található a sokak által ismert „kettős határkő” azaz, két határkő igen sérült állapotban. Az egyik jelzés nélküli, a másikon egy külön álló „R” betű, alatta „TJ” jelzés. A kettős kő határjel nem jellemző. A birtokviszonyok ismeretében a „TJ” jelzés feloldható. A múlt századi térképeken a jelzett helyen Tóth János szerepel mint birtokos. A másik kő a Vigyázó birtokon jelzés nélküli határ kövekre hasonlít, ugyanakkor a Vigyázó-árok kiindulási pontja is itt van. 11. A következő határkő Tázlár észak-keleti részén. Az ún. Szűcs tó melletti vizenyős legelőn található. A Beniczky birtok határát jelölte betűjelzés nélkül. 12. A Tázlár határához közeleső Bócsán, a régi szanki út és a Kecskemét felé vezető út sarkán van egy birtok határkő „BB” jelzéssel, alatta a határkő kihelyezési időpontjával „1855”. A „BB” Besney Benedek birtokos monogramja. A 1855-ös évszám egybeesik azon állítással, hogy az 1850-es évektől kezdték a nagy birtokokat felparcellázni. Ezek a tulajdonosok már a múlt századi kataszteri térképeken nyomom követhetők.
