Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Szabadi Pál: Tázlári határjelek
Tázlári határjelek 237 birtok határa a két határkőtől indult. Innen kezdve húzódik a Vigyázó-árok, ami Tázlár határát is jelöli, ezt több km-en keresztül követni is lehet. A határkő itt a homokbucka tetején van, nyárfa és galagonya társaságában igen jó állapotban. Az oldalán látható a „W.F.” jelzés. 3. Északra fordulva, a tázlár-kiskunmajsai úttól, kb. 1 km-re a Tázlár-Bodoglár határút mentén állt a Tázlár-Szank-Bodoglár hármashatár határköve. A Tázlár-Bodoglár és Tázlár-Szank határ találkozási pontján. A határkövön jól kivehető a „W.F.” jelzés. A fölötte olvasható „A. 3.” jelzéssel elkülönül a többitől. Az eredeti meghatározás szerint „fekete homok vagy bokros halom” hasítja két felé a tázlári határt. A területen homok, erdők, művelt földterületek vannak. A múlt században keletkezett a keserű megállapítás: „Tázlár-Szank-Bodoglár átkozott hármas határ ahol az eső sosem jár, s ha jár, nyomában a kár.” Az itt állt határkő ketté törve feküdt évekig, végül a
