Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Wicker Erika: A csólyospálosi avar kori üveg ivókürt
60 Wicker Erika Az egykor harcban és a pásztorok által hangjelző eszközként használt kürt mindennapi használatra szelídült közeli rokona az ivókürt vagy ivótülök. A szarvasmarha szarvának végéből lefúrészelt 25-35 cm hosszú darabot vízben kifőzték, esetleg parázs- tüz felett lágyították, s gyakran faragással, karcolással, véséssel, színezéssel díszítették a pásztorok. Öblös végébe lyukat fúrtak, azon szíjdarabot fűztek át, s így erősítették szűrük csatjára. A zárt végű csólyospálosi üvegedény funkcióját tekintve ivóalkalmatosság volt. A szarv formát tökéletesen tükröző, halványzöld színű, igen vékony üvegből készült ivóedény lekerekített szája tölcséresen kifelé hajlik. Pereme és szűkülő nyakrésze között sűrű, vízszintes üvegszál-tekercselés díszíti. Enyhén kiszélesedő váll-részén két vastagabb üvegszállal rajzolt cikk-cakk minta van oly módon, hogy a találkozó szálak rombuszokat formáznak. A 20 cm magas ivókürt középső és alsó, derékszögben megtörő, kes- kenyedő részét vékony üvegszállal készült ritkás tekercselés díszíti, hegyes vége kis gömbbel zárt. Üvegedények csak igen ritkán kerülnek elő avar kori temetőkből. Egy évvel a csólyospálosi ivókürt előkerülése után ugyan a közeli Kiskundorozsmán feltárt avar női sírban üvegkorsót találtak a szegedi régészek, s néhány más üvegedény is ismert, például a Kiskörös-vágóhídi avar temető kúp alakú üvegedénye, a szarv formájú üveg ivókürt a mai napig unikumnak számít a Kárpát-medencében. 1954-ben a vajdasági Srbobran téglagyárának területén munkások találtak egy szegényes mellékletű avar nő sírjára, melyből a Kárpát-medence akkori első rhytonja előkerült. A színtelen és díszítetlen üveg ivókürtöt a zentai múzeum őrzi.8 A csólyospálosi üveg ivókürt legközelebbi - és eddig egyetlen magyarországi - párhuzama 1964-ben került elő a kiskörei avar kori temető 47. sírjából. A derékszögben megtört, középkék üvegrhyton a jobb felkar alsó részén és a jobboldali bordákon feküdt. Kissé kihajló pereme lekerekített, alsó vége zárt volt. Az edény testét cikk-cakkvonalban futó üvegszál rátét, nyakát sűrű, hegyesedő alsó részét ritkább üvegszál tekercselés díszítette. Külső hossza 26 cm, peremének átmérője 7,5 cm. (5. kép) A leírás a szín és a méretek kivételével tökéletesen illik csólyospálosi példányunkra, azzal a megjegyzéssel, hogy a kiskörei ivókürt zömökebb, a vékonyabb üvegből készült pálosi rhyton karcsúbb alakú. További párhuzam a három lelet között az a tény is, hogy mindhárom viszonylag szegény női sírból került elő. A vajdasági sírban orsókarika, vascsat és vaskés volt, a csólyospálosiban néhány egyszerű ékszer (fülbevaló gyöngyök, vaskarkötők) is. A kiskörei avar nő 28 gyöngyből álló nyakláncában is voltak kameolgyöngyök, volt vaskése és ugyancsak helyeztek mellé ételmellékletet. Egyéb leletei azonban arra utalnak, hogy gazdagabb volt a csólyospálosinál. Az ivókürtön kívül talpas kis üveg ivóedényét és üvegből készült orsógombját is sírba helyezték vele, akárcsak favödrét, melyből csak a vasból készült keskeny díszpántok maradtak meg. Olyan tárgyakat, melyeket csak ritkán találunk avar kori temetők feltárásakor. Karolj Hadmas: Arheoloski nalaz is Srbobrana. In: Rád Vojvodanskih Muzeja. 6. Növi Sad, 1957. 236-239.
