Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Művészet - Murádin Jenő: Papp Lajos grafikusművész (1886–1963)
466 Murádin Jenő vegyestechnikája: Kikötőben, Neckar hídja, Piac, Estefelé, Földkotró, Zentai hajók. Ugyanott található a csak akvatintában készült Kisváros éjjel, és egy mezzotintó: Az őr háza.26 Kőnyomatokat már stuttgarti tanulóévei alatt is készített. Münchenből hazahozott litográfiái között van a magántulajdonban is fölbukkant Stiftschkirche, és a kolozsvári múzeum gyűjteményében Régi házak című színes kőnyomata. Kísérletezett a litográfia hatású roulette-technikával. Papp Lajos festészeti munkásságát, a művek szétszóródása miatt nem lehet megítélni. Olajfestményeiből sokat eladott, többségük ismeretlen helyen lappang. Tájképekről enteriőrökről, aktokról, portrékról tudunk, de leginkább csak címük szerint, ahogyan kiállításokon, katalógusokban fölbukkannak. Jelentős részük még Németországban készült (Stuttgarti szekeresek, Hamburgi homokhajók, Köd az Elbán, Vitorlásbárkák a ködben, Kanális Hamburgban), de több hazai témát örökített meg már az 1910-es évektől kezdve (Nagyalmáskai tölgyek, Németek pallója, Tó a parkban). A tájképek mellett az 1922-es kolozsvári kiállításon említik nagyobb méretű Fekvő aktját, Kártyavetők című kompozícióját, több arcképét, köztük Juliu Hossu görög katolikus erdélyi román püspök képmását. A közgyűjteménybe került néhány festmény közül (négy olajkép és két vázlat a Kolozsvári Művészeti Múzeumban) egy szokatlanul nagyméretű mű tűnik ki: Felesége portréja. Korai kép, bizonyára müncheni korszakából. A valósághű vonásokkal megformált fiatal nő képmása még az akadémista formaképzésre utal, de statikussága a szobabelső tárgyainak, így a karosszék színes mintázatának szecessziós hangulatában oldódik föl. Papp számos ilyen képet láthatott a századelő stuttgarti vagy müncheni mestereitől. Pályájának későbbi alkotásai közül egyre több az iparművészeti jellegű, alkalmazott grafikai munka. Kiemelkedő történeti értékű az 1936-os berlini olimpia plakátja, a Keleti Újság (a két világháború közötti legjelentősebb erdélyi polgári napilap) falragasza, ötletesek és igényesek gyári termékreklámjai, díszoklevelek és részvények allegorikus rajzolata, ex-librisek. Néhány nagyobb méretű munkáját (így a Tordai üveg-gyár plakátját) a minőségi kőnyomatokat készítő nagyváradi Sonnenfeld nyomdánál sokszorosították. Papp Lajos alkotói hagyatékának egy része vásárlás útján került a kolozsvári múzeumba. De nem kallódtak el a művész elárvult műtermében maradt gazdátlan müvek sem. Ezek közgyűjteménybe kerülését E. Szabó Ilona muzeológus (1924-1993) viselte szívén. Engelné Szabó Ilona még a kolozsvári főiskoláról ismerte Papp Lajost, tehetségét, a nyilvánosság előtt rejtve maradt műveit érdeme szerint becsülte. 26 Grafica modemä romäneascä la Muzeul artä din Cluj. Cluj, 1970. (A Kolozsvári Művészeti Múzeum állagjegyzéke.)
