Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Művészet - Szűcs Károly: Nagy Kálmán szobrász élete (1872–1902)
450 Szűcs Károly elnyerte a főváros 2000 Ft-os szobrászati ösztöndíját. A szobrászokból, művészettörténészekből álló neves ítészgárda (Strobl Alajos, Fadrusz János, Lyka Károly stb...) dicsérő értékelését a Fővárosi Közlönyben tette közzé. A „Kőhajító fiú” sikere következtében - amelyet a szakértők a megalakítandó Szépművészeti Múzeum számára megvásárlásra ajánlottak - állami megbízatást kapott az 1900. évi párizsi világkiállításra: a magyar népélet jellegzetes alakjainak 1/5-öd életnagyságú figuráit kellett megmintáznia. Néprajzi hitelességű karaktereket kívánt alkotni, ezért modelljeit Debrecen, Kecskemét, Szeged, Hódmezővásárhely és Kiskunhalas környékén kutatta fel, és az elkészült szobrok elnevezésében is feltüntette a plasztikák eredetét pl. halasi juhász, debreceni csikós, stb. Lelkiismeretességét bizonyítja, hogy majdnem egy éven át szorgalmasan tanulmányozta és mintázta a népélet tipikus alakjait. Az említett szobrok: Debreceni juhász; Debreceni csikós; A kanász; A hódmezővásárhelyi gazda; Halasi juhász; Lóra csikós, lóra; A gulyás; Kapás hazatérőben. A legsikerültebbeket az állam vette meg a Szépművészeti Múzeum számára5 és Párizsban a világkiállításon a Grand Palais magyar osztályán bemutatta ezeket. A kisplasztikái sorozatot, amely a századvég népi zsánerszobrászatát kvalitás dolgában messze felülmúlta, a világkiállítás zsűrije ezüstéremmel tüntette ki. Nagy Kálmán 1900-ban Olaszországban, Franciaországban és Németországban járt tanulmányúton, és érezhetően Rodin hatása alá került. Újabb alkotásait és további népi témájú szobrait festői hatású felületmegmunkálással kísérelte meg összeegyeztetni. Ezt a korszakát a halasi Erzsébet királyné szobor (ma a kiskunhalasi Thorma János Múzeum tulajdona, és jelenleg a Csipkeház aulájában látható), és a Millacher-kútpá-lyázat díjnyertes mintája reprezentálja. Az Erzsébet királyné szoborral kapcsolatos első halasi vonatkozású hír a Kun Halas 1898. szeptember 18-i számában jelent meg, amely az olvasók tudomására hozza, hogy a városi közgyűlés Erzsébet királyné6 szobrát, amely Halas első világi szobra lenne, megrendelni szándékozik. Az újsághír megjelenése után három nappal datálódik Nagy Kálmán levele Vári Szabó István halasi polgármesterhez. Ebben a cikkre hivatkozván, felvilágosítást kér a szobor készíttetésének pályázati feltételeiről, anyagi vonzatairól.7 Nagy Kálmán jelentkezését támogatta bátyja, dr. Nagy Mór halasi ügyvéd is, aki öccséről életrajzi hitelességű beszámolót küld a polgármesternek, és egy személyes találkozó időpontját kéri öccse számára.8 A találkozó hamarosan létrejött, és a szobrász minden bizonnyal elnyerte a polgármester bizalmát, majd a közgyűlését is, mert 1899. július 22-én aláírták a szoborra vonatkozó szerződést. Ebben meghatározták a költségeket, a szobor anyagát, méretét és az elkészülés időpontját. A szerződés 5 A Szépművészeti Múzeumból 1956 után kivált a Magyar Nemzeti Galéria, átvéve az összes magyar eredetű műalkotást. De a MNG-ban található 6 db. Nagy Kálmán plasztika között nincsenek az említett művek. Valószínűleg a II. világháború alatt megsemmisültek, vagy elkallódtak, illetve az 1945 előtti gyakorlat alapján esetleg a Szépművészeti Múzeum elajándékozta őket, ami már a korabeli múzeumi követelmények-kel is ellentétes volt. 6 Szűcs Károly: A halasi Erzsébet királyné szobor keletkezéstörténete. In.: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-96. Kecskemét, 1997. 139-144. 7 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kiskunhalas V. Polgármesteri iratok E/2. 8 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kiskunhalas V. 273.b. PHI7754/1898
