Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Keresztúri Zsuzsanna: Kiskunsági dohányzacskók
HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Muzeum 125. évfordulójára 307 * Kiskunsági dohányzacskók Keresztúri Zsuzsanna A dohány, e boszorkányos füstölő anyag Amerikából származik. Nálunk, Magyar- országon a törökök honosították meg. Használata egyházi és állami ellenállást hívott ki maga ellen. Súlyos adóztatás és kemény büntetések által akarták terjedését meggátolni. Végül a dohány diadalmaskodott.1 Mindezek után érthető, hogy nemcsak a dohánynak, de a zacskónak is nagy becsülete volt. A remekbe készült darabok a jómód, a rátartiság és a méltóság jelei voltak. A legegyszerűbb formáit szegényemberek, csőszök, vízenjá- rók készítették, a dúsan hímzett darabokat pedig szűcsök, de a dohányzacskó készítésének nagy mesterei mégis a pásztorok voltak.1 2 A kiskunhalasi Thorma János Múzeumban és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban található tárgyakon keresztül fogom bemutatni, hogy miből, hogyan készül a dohányzacskó, milyen szabási lehetőségek és díszítési technikák léteznek. Végül összehasonlítom a Kiskunság két jelentős városában fellelhető dohányzacskókat. Célom az, hogy rávilágítsak arra, hogy egy nagytájon belül is kialakulhatnak hasonlóságok és különbségek a pásztorművészeten belül. Vagyis a művészkedő pásztort nemcsak a hagyomány és a környezete befolyásolta, hanem növekedő igényei és állandóan változó ízlése is. így a már megszerzett tudását, ismereteit, gyakorlatát folyton gazdagította, s ezzel együtt újabb formákat, újabb megoldásokat hozott létre.3 Л kiskunhalasi dohányzacskók A Thorma János Múzeum állandó kiállításán két dohányzacskó látható. Az 55.76.12. leltári számú dohányzacskó (1. kép), illetve „kostök zacskó” csipkézett és sallangos szélű bőr zacskó szerű eszköz, széle kibővül és lehajtható. Egyik sallangján drótból készített pipaszurkáló van. Két helyen lyukas. A sallanggal együtt a hossza 60 cm, maga a zacskó hosszúsága 25,5 cm, szélessége 25 cm. A készítés helye Kiskunhalas, a készítés ideje és készítője ismeretlen. Funkcióját tekintve zsebben dohányt tartottak benne. A használat ideje ismeretlen. Janó Ákos 1954. április 2-án vette László Imrétől 5 forintért. A másik 56.33.1. leltári számú dohányzacskó4 (2. kép) kostökből készült, szélén körül színes berlinerrel gazdagon hímzett és cakkozott, hosszú sallangokkal ellátott eszköz. Széléről színes szironyból font zsinóron hímzett bőr tűzszerszámtartó van. A zacskó hossza 62 cm, átmérője 20,5 cm. A készítés helye Kiskunhalas. Kaszás nevű 1 Ecsedi István: Hortobágyi pásztorkészségek. Déri Múzeum Évkönyve. Debrecen, 1912. 232-234. 2 Dorogi Márton: Dohányzacskó. Magyar Néprajzi Lexikon I. Akadémia Kiadó. Budapest, 1977. 598-599. 3 Manga János: Magyar pásztorfaragások. Corvina Kiadó. Budapest, 1972. 7. 4 Janó Ákos-Solymos Ede: Bács-Kiskun megye népművészete. Kecskemét, 1966. 7.
