Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Vorák József: Kiskunmajsai cifra házormok
Kiskunmajsai cifra házoromzatok 205 2. kép. Széchenyi u. 6 házakon a tűzfalat, végfalat úgy csinálták, hogy egymás mellé állított léceket befonták, gyakran a vég helyét elnádazták, aztán a fonatot, vagy a nádazást besaralták és lemeszelték. A deszka is azért jött divatba, mert könnyű volt, könnyebb, mint a vályog, gyengébb fal is elbírta a terhét. A házvégeknél ágas nem volt. A mestergerenda és a sárgerenda is a házfalon nyugodott, mert a falak nagyrésze itt vertfal volt. A jó anyagból készült vertfal tartósabb volt, mint a vályog, jól bírta a nehezebb tetőácsolást is. Az épületek általában 5-6 méter szélesek voltak. Az egész tűzfal a szarufákhoz, a horogfákhoz, a kakasülőhöz és a sárgerendához volt erősítve. A házvégekhez leginkább 10 col széles, 1 col vastag, 3/4-es, 4 méter hosszú deszkát használtunk. Mindig fenyőből, leginkább erdélyi lucfenyőből dolgoztunk, amit az itteni kereskedőtől a Hauertól, vagy a Stein Miksától szereztünk be. A fatelepen a mesterek maguk válogathattak a deszkából. Deszka volt bőven, mindenféle, mert a majsai fatelepek a környéket is ellátták. A vihardeszkák colosak, a verébdeszkák 3/4-esek voltak. A csipkéje, amit cifrának is mondtunk vékonyabb deszkából készült. 1899-ig Szegedről fuvarral hozatták a fatelepek a deszkát. Akkor jött a vasút. Ősszel még kocsival mentünk Szegedre, tavasszal már vasúton rukkoltunk be.” Emlékezete szerint édesapja, ki 1845-ben született, már csinálta a házvégeket. Hogy előtte volt-e, arra nem tudott bizonyossággal felelni. Eleinte csak a módosabbak csináltattak deszka házvéget. Amikor legénykorában el-eljárt házépítésre, a mesterek, kikhez segédmunkásként szegődött, Kakas Lázár, Bugyi Károly, Bugyi Vince, Molnár Antal voltak. Valamennyinek ipara volt. Ő maga csak katonaidejének kitöltése, 20 éves kora után kezdett a mesterségbe beletanulni, de előtte is sokat látott, apja is ügyes kezű fúró-faragó ember volt. Mivel volt huzalma a munkához, meg igyekezett is, a mesterek kaptak rajta, kivált nagy munka idején.