Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Szabó Róbert: Nagy Szeder István és a Független Kisgazdapárt kapcsolata, 1930–1947
172 Szabó Róbert zeti életüket,17 s ez volt a jellemző Kiskunhalasra is. Nagy Szeder Istvánnak viszont ez a tunyaság nem róható a számlájára. Bár hivatalos funkciója 1944 októberéig nem volt, gyakorlatiasan vetette bele magát a helyi közéletbe. 1931-ben ő is részt vett Gömbös Gyula országgyűlési képviselővé választása ellen rendezett tüntetésen, amikor az ellenzéki szavazókat jogaik gyakorlásában megakadályozó csendőrség brutalitása ellen vonultak fel. 1932 és 1934 között havi rendszerességgel megjelenő időszaki lap szerkesztésében való részvétele miatt 1936-ban rendőrségi figyelmeztetésben részesítették.18 Az 1935. március 30-án tartott újabb országgyűlési választáson a város V. szavazókörzetében pártja által delegált megfigyelő, „bizalmi egyén”19 volt, majd a december 22-én megrendezett városi képviselőválasztáson már a FKgP rendes - egyedüli értelmiségi! - jelöltje volt az I. szavazókörben.20 A választás során bekerült a városi honatyák közé 220 szavazattal.21 A politika mellett a válság évei alatt pályamódosítással is próbálkozott; a biztosabb megélhetés gondolata foglalkoztathatta, amikor 1931-32-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen jogi tanulmányokba kezdett,22 de rövid idő múlva visszatért műszaki tárgyainak folytatásához. Közszereplése miatt hamarosan összeütközésbe került munkáltatójával is. 1936- ban, röviddel az addig politikai védőernyőt is jelentő apja halála után indoklás nélkül, de bizonyára politikai okok miatt minden anyagi igény benyújtásának kizárásával elbocsájtották állásából. A megyei alispánhoz és a belügyminiszterhez írott fellebbezései hatástalanok maradtak. Allástalanságában a Mérnöki Kamarától korábban kapott jogosítvány birtokában magassági, térképezési, ingatlan és birtokrendezési - általában mérnöki szakképzettséget igénylő - munkákat vállalt s földmérő, majd később magánmérnöki irodát nyitott.23 Félreállítása nem tudta megtörni, éppen ellenkezőleg: sajátos háború kezdődött közte és a város hivatalai között. 1938-ban egy városi alkalmazott - bírósági végrehajtó - egy politikai napilap felelős szerkesztőjévé történt kinevezését sérelmezte a Pest vármegyei alispánnál „összeférhetetlenség” címén. Beadványát s benne a felelősök fegyelmi eljárás elé állítását elutasították s ezután a polgármester becsületsértési és rágalmazási pert indított ellene.24 25 1943-ban - állítása szerint - felsőbb utasításra a város első embere bűnvádi eljárást is kezdeményezett személye ellen.27 A világháborús évek alatt a párt működése szünetelt, és Nagy Szeder István tevékenysége Kiskunhalason még nem teljesen ismert. Annyit azért ma már tudunk, 17 Vö. Tóth Gábor: Ellenzéki politikai mozgalmak a Tiszántúlon a harmincas években. 19291939.Bp.1982.147. 18 NSZIGy. Curriculum vitae 1959.nov.l.7. 19 NSZI Gy. Megbízólevél 20 NSZI Gy. Felhívás a párthíveinkhez és a város választóközönségéhez. A Kiskunhalasi Független Kisgazdapárt választási röplapja. 1935.december. 21 Szakái Aurél írásos közlése. Kiskunhalas 1999.jűnius 18. 22 NSZI Gy. Curriculum vitae 1959.nov. 1.2. 23 Uo.3. 24 TJMA. 17.511/11.88. 25 NSZIGy. Curriculum vitae. 1959.nov. 1.7.