Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)

Történelem - Cseri Gábor: Kiskunhalasi adatok 1935–1937-ből

164 Cseri Gábor így a lesüllyesztett utca részeken több ház kerítését szintén lejjebb kellett helyezni, az épületeket pedig aláfalazni, ami úgy a telektulajdonosoktól, mint a várostól némi anyagi áldozatot követelt. A Hangya Szövetkezet új helyiséget vásárolt és központi üzletét oda helyezte át, miáltal lehetővé vált, hogy városunknak több hivatalát megfelelő átalakítások árán úgy el tudtuk helyezni, hogy jelenleg éppen a kikülönített hivatalok sokkal jobban vannak elhelyezve, mint magában a városi székházban lévők. Ha az a sok kérvény, amit akár egy kir. rendőrségi, akár egy kir. járásbírósági épület fölépítéséért beadtunk egyszer meghallgatásra találna, úgy egy csapásra meg lehetne oldani a hivatalok megfelelő el­helyezését is. Mint negatívumok, illetve sehogy teljesülni nem akaró óhajtások, melyek iránt évről évre megmozdulunk, az Alsóváros részben egy kisdedóvó létesítése, a városi székház központi fűtéssel való ellátása és a vasúti átjáró kérdésének megoldása. Ebben az évben újból foglalkoztunk ezekkel az ügyekkel, újból kértük az óvodát és a vasúti folüljárót, de kérésünk nem nyert kedvező elintézést. A központi fűtésre vonatkozó adatokat összeállította a v. mérnöki hivatal, szakér­tők véleménye alapján a hozzávetőleges költségvetést is elkészítette, de oly magas összegbe kerülne annak megépítése, hogy az a város jelenlegi pénzügyi viszonyai mel­lett kivihetetlen. Ipari szakképzésünk szempontjából fontos határozatot hozott a képviselő-testület, mikor a régebben csendőrőrs elhelyezésére szolgáló felsőóvoda melletti épület ipari továbbképző tanfolyamok céljaira, megfelelő átalakítás után - átengedte, azóta a külön­féle ipari szakmákban évenként több tanfolyam van, melyen szakiparosainknak mód­jukban van magukat szakmáikban tovább képezni. Nagyobb szabású munka volt a felsőbbség által elrendelt kimutatások és térképek elkészítése, amely a külterületi lakott helyek közigazgatási viszonyait volt hivatva fel­tüntetni, s mely munkálat bizonyára a tanyai közigazgatási központok fölállításának előmunkálata volt, azonban ez idő szerint még további intézkedésről nincs tudomásunk. Nem szorosan műszaki természetű, de némi technikai munkát is igénylő esemény volt az ez év őszén rendezett mezőgazdasági iparkereskedelmi és kulturális kiállítás is, melyet a város várossá tételének 500 éves évfordulója alkalmával rendezett a város kö­zönsége. Gazdáink, iparosaink és kereskedőink ez alkalommal is megmutatták szak­máikban való rátermettségüket, áldozatkézségüket és élni akarásukat. Úgy a helybeli, mint a vidékről ideözönlött sokaságnak, szép számmal megjelent előkelőségeinknek nagy megelégedettsége, s állandóan hangoztatott tetszés nyilvánítása tanúskodott az erkölcsi siker mellett, az anyagi siker pedig abból állapítható meg, hogy a sok kiadással járó rendezésre a városnak nem kellett egy fillért se ráfizetni. Az ínségenyhítő tevékenység keretében teljesen rendbe hoztuk a Széchenyi utcát. Annak lejtési viszonyait rendeztük, a nagy mélyedéseket a magasabb dombokból föl- töltöttük úgy, hogy a városnak ez az egyik legegyenesebb és legszélesebb, amellett csaknem leghosszabb utcája a tervbevett bokrosítás megtörténte után igen szép képet fog nyújtani s a rajta való közlekedés is sokkal könnyebb, mint eddig volt. Az 1937. évben az utca burkolások terén tettünk jelentősebb lépéseket. A Csolnak utca burkolásával lehetővé vált, hogy a városi kórházba beszállított, vagy onnan távozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom