Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Cseri Gábor: Kiskunhalasi adatok 1935–1937-ből
Kiskunhalasi adatok 1935-1937-ből 161 17., női szabó 38., órás 6., paplanos 1., papucsos 9., rézműves és ónozó 1., sokszorosító ipar (nyomdai) 2., sütő 24., szállodás és vendéglős 21., szíjgyártó 6., szobafestő 14., szűcs 6., tetőfedő 2., üveges 2., villanyszerelő 10., kocsifényező 3., fehérnemű-tisztító 1., női kalapkészítő 2., béltisztító 2., Segédek létszáma 235., Tanoncok létszáma 244., A kézműipar munkátlanságára az alábbi adatokkal is rámutatunk. 47., asztalosnál 12 tanonc, 23., csizmadiánál 8 tanonc, 74., cipésznél 17 tanonc, 51., kovácsnál 3 tanonc, 19., bognárnál 3 tanonc, 20., molnárnál 1 tanonc, 23., kőművesnél 9 tanonc, 21., vendéglősnél 3 tanonc., Kiskunhalas, 1938. évi június hó 7-én Tallér Gyula s.k. KIS KUN HALASI IPARTESTÜLET Kis Illés Antal s.k. jegyző (pecsét) elnök Kiskunhalas m. város fontosabb műszaki munkálatai 1935-37. évben Az elmúlt három esztendő gazdasági és pénzügyi viszonyai alig mondhatók jobbnak annál a négy esztendőnél, amelyről 1935-ben beszámoltunk s így gazdasági, kulturális, szépészeti és forgalmi szempontból számottevő létesítményről sem tudunk valami nagy számban beszámolni. A város a maga erejéből talán nem is lett volna képes semmi újat létesíteni, de fel- sőbbségünk megértő jóindulata találkozva a képviselő-testületnek a lehetőségek szigorú szem előtt tartásával meghozott áldozatkészségével, mégis lehetővé tette, hogy néhány fontos intézményt létesíthettünk. Az 1935 évben indítottuk meg részben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvény- hatóságának segélyével, részben a város hozzájárulásával a Göbölyjárási apaállat központ épületei építését, amely áll, egy két db ménló, két bika, két sertéskan és a szükséges mellékhelyiségek elhelyezésére alkalmas istállóépületből és egy-egy szoba, konyha és éléskamrából álló pásztor lakásból. Az épület azután 1936 évben el is készült. Közvetlen a müút mellett Dr. Fekete Imre polgármester és neje által díjmentesen fölajánlott három kisholdas területen fekszik és ma már igen nagy forgalomnak örvend ügy, hogy ennek közhasznú voltát felismerve a M. Kir. Földmívelésügyi Miniszter Úr Őnagy- méltósága az 1938. évben egy más pusztarészen építendő hasonló, de a jelenleginél nagyobb befogadóképességű újabb központ teljes építési költségére adott államsegélyt. Ugyancsak az 1935. évben épült meg a halasi Csipkeház, szintén felsőbbségeink a M. Kir. Kereskedelem és Iparügyi Minisztériumok, vármegyénk és városunk áldozat- készségének eredményeképpen. A Csipkeház tervei és előkészítő munkái már előző években elkészültek s így az építkezés már a tavasz első napján, március 21-én megkezdődött és június hó 25-én már az épület, illetve benne a csipkekészítés ünnepélyes megnyitása is megtörtént, számos közéleti előkelőség jelenlétében. Amióta a sokat hányódott és vetődött halasi csipke végre hajlékra talált, az azt előállító munkáskezek mind nagyobb és nagyobb számban jelentkeztek munkára. A Csipkeház művészi, hangulatos berendezésével napról napra több látogatónak nyújt kellemes látványt, akik a csipkeremek megcsodálása mellett kellemesen vannak meglepve a magyar iparmüvész- nő által tervezett és 6 halasi asztalos által készített bútorzaton és egyéb fölszerelési tárgyakon.
