Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Cseri Gábor: Kiskunhalasi adatok 1935–1937-ből
158 Cseri Gábor Örömmel jelenthetem, hogy az első ilyen apaállat központ Göbölyjárás pusztán felépült és ott 2 tenyészmén, 2 tenyészbika és 2 tenyészkan nyert elhelyezést. Ez az apaállat központ az 1937. év folyamán már meg is kezdte működését. A második apaállat központot még ebben az esztendőben, Zsana pusztán fogjuk felépíteni 4 darab mén, 4 darab bika és 4 darab kan számára, miután a m. kir. földmí- velésügyi miniszter úr 14.000 pengő segélyt utalt ki erre a célra a városnak, Egyed I. István zsanai birtokos pedig 2 hold területet ingyen bocsátott erre a célra a város rendelkezésére, sőt a harmadik apaállat istálló létesülése elé is jogos reménységgel tekinthetünk, mert Pest vármegye alispánjának ígéretét bírjuk, hogy ennek költségeit a törvényhatósági adóalapból fedezni fogja. a/ Szarvasmarha-tenyésztés Még az 1880-90-es években is messze vidéken híres volt a halasi fehér marha. Különösen keresett volt az itteni magyar ökör és a halasi vásárokról nagy messzeségekbe szállították el azokat. A legelők és járások feltörésével és a szarvasmarha-tenyésztésnek a sokkal igényesebb hazai pirostarka marhára való áttérésével marhaállományunknak nemcsak a száma csökkent, de minőségileg is nagyon leromlott. Az igénytelen fehér marha a rossz járásokon is megélt, de a pirostarkának mesterséges takarmányra is szüksége volna; ezt pedig a halasi gazda csak elvétv& vet. Ehhez járult még a tanyavilág apaállat hiánya, az örökös beltenyésztés. Ezek az okai annak, hogy a halasi marha nagyobbrészt kistestű, elkorcsosodott, fajtajelleget alig mutat, hozzá még rosszul is tartott és így nagyobb értéket alig képvisel. Mindezek dacára már ezen a téren is lényeges javulást tapasztalhatunk, mert a Tej szövetkezet felállításával lehetővé vált a tej értékesítése is. Már nagyon szép két törzskönyvezett pirostarka tehenészetünk van és a magyar tenyészeteket is rövidesen törzskönyvezni fogják. b/ Lótenyésztés Ezen a téren határozott javulást érezhetünk. A pusztai fedeztetési állomások felállítása gyors iramban vitte előre a lótenyésztést. Ma már nemcsak jóval több a csikó, de minőségileg is nagy a haladás. Hogy milyen nagy szükség volt a tanyai apaállat központokra, legjobban bizonyítja a zsanai fedeztetési állomás, ahol az első évben 2 mén, tavaly három, az 1938. évben pedig már négy mén vált szükségessé, és még ez a négy mén is alig tudta a szükségletet kielégíteni. c/ Juhtenyésztés A juhtenyésztés a város területén szintén fellendülést mutat. Az állomány száma évről évre növekedik és minőségileg is lényeges javulás észlelhető, ami az állami koscsere akcióknak köszönhető. Az 1936. évben 22 darab, 1937-ben pedig 24 kiváló tenyészkos jutott az állami koscsere akció révén a tenyésztők birtokába. Mindenesetre hozzájárult a fejlődéshez a gyapjúárak emelkedése is. d/ Sertéstenyésztés Kiskunhalas m. városban a sertéstenyésztés és ezzel kapcsolatban a sertéshízlalás is eléggé fejlett. Csaknem minden gazda jóval több sertést hizlal, mint amekkora a saját szükséglete és a város területéről évenként több ezer darab sertést szállítanak el. Ennek
