Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Múzeum - Wicker Erika: A „Halasi múzeum” története 1874–1949
10 Wicker Erika A Révész-féle feljegyzések kivonatolásában az egyes tárgyak származási helye sajnos nincs pontosan feltüntetve, legfeljebb csak égtáj szerinti megjelölésük és olykor esetleg két, egymáshoz közel fekvő lelőhely egymástól való becsült távolsága. így azután az egyes lelőhelyek hitelesítése kilátástalannak, de mindenképpen igen nehéznek látszik. Azt persze nem tudhatjuk, hogy az eredeti lajstromokban ennél pontosabb volt-e a lelőhelyek megjelölése, esetleg volt-e pontos vagy akárcsak hozzávetőleges térképvázlat Révész gyűjtőterületéről. Akár így volt, akár úgy, az elkallódott leleteknél is nagyobb veszteség a gyűjtő által személyesen feljegyzett és olykor lerajzolt tárgyak lelőhelyeiről készült, állítólag több kötetet kitevő lajstromok megsemmisülése vagy elkallódása. Pótolhatatlan munka volt, melyet immár nélkülözni kényszerülünk Halas és környéke történetének felvázolásakor. II. ,A szép haladásnak indult helybeli ref. gymnasium múzeumának érdekes kis régiséggyűjteménye van...”'5 A halasi lyceum érem- és régiségtára 186(?) - 1874 Egy hónappal a Révész-féle levél15 16 közlése előtt az Archaeológiai Értesítő 1869-es egyik száma közli azt a tudósítást, mely a helyi református lyceum régiségtáráról ad hírt. Ekkor a gyűjteményben az ,,őskori agyagmivesség példányáé’ és „középkori tárgyak” mellett elsősorban az érmék, római pénzek, Árpád-házi és középkori királyok veretei képviseltették magukat nagy számban.17 A lyceumi érem- és régiségtár keletkezésének idejéről nincs információnk. A gyűjtés a század közepe táján kezdődhetett, hiszen az 1871-ben induló Lyceumi Értesítőben olvasható első pontos adatunk szerint a régiségtár akkor már 1093 érem és 175 egyéb régiséget tartalmazott.18 Az iskolai tanszertár, s benne a régiségtár elhelyezésére az 1860-as évek közepétől „...az iskola épület észak-keleti sarok-terme jelöltetett ki; díszes és célszerű állványok építtettek.”'9 A gyűjtemények növekedésével 1872-ben egy újabb szomszédos helyiséggel bővült a tanszertár. A régiségtár bizonnyal a nagyközönség számára is nyitva állt, hiszen 1869-ben így kesereg a tudósító: ,,Egyébiránt nagyon sajnálni való, hogy ezen edények, melyek bármelyik országos gyűjteménynek is díszéül szolgálnának, kis városunk múzeumában nem részesülnek a látogatók részéről a megérdemlettfigyelemben.”20 Ha látogatók nem is ostromolták a régiségtárat, a Lyceumi Értesítő éves adatai alapján azért növekedett az adományozott tárgyak száma. Az 1872/73-ban számolt 1449 érem és 356 régiség egy év alatt 91 érmével és 16 egyéb régiséggel gyarapodott. Igazi, méltán állíthatjuk: országos jelentőségét azonban 1874-ben érte el, amikor egyesítették Révész György régiséggyűjteményével. 15 FRIEDRICH István levele. Archaeologiai Értesítő 1869.1. évf. 10.sz. 210-211. 16 Ld. 8-9. jegyzetet 17 Ld. a 13. jegyzetet 18 LycÉrt 1871/72. 11-12. 19 Uo. 20 Ld. a 15. jegyzetet
