Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Wéber Mihály: Adatok Kiskunhalas vasúttörténetéről
Adatok Kiskunhalas vasúttörténetéről 139 Vasútépítési tervek Az eddig említett három megépült vasútvonalon kívül tervek készültek egyéb vasútvonalak kiépítésére is. A két leginkább tervezett vasútvonal Kiskunhalas-Kecskémét és Kiskunhalas-Szeged (Dorozsma) között épült volna meg. Ugyanakkor a megvalósulandó vasútvonalak mellé előterjesztettek még egyet, ami Kiskunhalas és Baja között közlekedett volna Terézhalom-Császártöltés-Hajós-Nemesnádudvar-Sükösd-Érsekcsanád érintésével. A korabeli sajtó ezekről a vasútvonalakról is ír. „Annyi halasi vasútvonalat terveztek már, hogy ha csak fele is létesülne, fontos vasúti gócpont lennénk. Most egyik félegyházi lapban olvassuk, hogy Kecskemét erősen mozog, hogy városunkkal vasúti összeköttetést létesítsen. Hát bizony az is jó lenne, de hogy lesz e valami belőle, abban erősen kételkedünk.”29 A Halas-Kecskemét vasútvonal kiépítését elsősorban Kecskemét szorgalmazta. A kiépülő halas-kecskemét-majsai gazdasági vasút keskeny nyomtávú lett volna. A tervezett útvonal a következő volt. A vasút első ága az alsópályaudvarról indulva a kiskőrösi úton haladva Halas, Köncsög, Jakabi iskola és Pusztaháza, Szentkirályi Bugac külső részét metszve Nagybócsa, Prónayfalván át körülbelül mindenütt a halasi út mentén tartana Kiskunhalas végállomásnak. A másik ág Matkó, Városföld határa, Majsai- Jakabszállás, Fülöpszállási Jakab, Monostor, Bugac és Szánk érintésével jutna el Kis- kunmajsa végállomásig. A harmadik ág Köncsögpuszta, Orgovány, Páhi, Kaskantyún át vezetett volna Kiskőrös végállomásig. A terveket elfogadták így 1912-ben elkezdték a munkálatokat. A sajtó eképpen számol be a vasútépítésről: „Kecskemét nagy erővel hozzáfogott, hogy határain át Majsáig és Halasig vezető vasútjait megépítse. A mérnökök már sürgősen dolgoznak a vasút útirányának kimérésén és a lejtmérezési szelvények megkészítésén, mert a város azt akarja, hogy a jövő ősszel a vasúti forgalom is meginduljon.”30 A másik jelentős vonal, melyet szerettek volna kiépíteni Kiskunhalas-Szeged (Dorozsma) között közlekedett volna. Az érintett falvak számára is előnyös lett volna ez a vasútvonal. A sajtóban a következő cikk jelent meg erről. „Mérges kérelme. A szomszédos község átiratilag kérte városunkat, hogy kövessen el mindent arra, hogy a halasdorozsmai vasút kiépítessék.” Ez a vasútvonal azonban nem épült ki, mivel a város nem szavazta meg a szükséges pénzt.31 29 KISKUN-HALAS Helyi Értesítője, 1912. január 10. 30 KISKUN-HALAS Helyi Értesítője, 1912. november 6. 31 KISKUN-HALAS Helyi Értesítője, 1912. július 31.
