Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén 103 29. Szank-Kápolnahely A lelőhely a Szánktól ÉK-re 2 km-re levő Kápolna-dűlőben, a Lippai és Kisasszony-tanyák között van (707-141 sz. térképszelvény; 397-397,1 - 547,9-548,1). A lelőhelyről egy, a Bodoglár-Köveshalomnál már említett, 1451. december 16-án kelt forrás tudósít, amelyben Szerdahelyi György a Halas városában tartott törvényszéken harkai Nagy István ellen bizonyos kártérítési ügyét Kalász Balázs földje határainak megjelölésével intézi el: „... primo három Halom ...a parte descensus Bwgachhaza, postea vadit ad virgultum Kerews...at ed Keweshalom, postea ad Feer-feld, dehinc ad Vamoshalom deinde ad Ketelegaska et postea ad artanhalma, et ista pertinenet circa Ecclesiam Beate Marie Virginis, que est in descensu Scancscalasa ...” (GYÁRFÁS 1883. 3. kötet 150. 626.). Ebből ismerjük a templom nevét is: Boldogságos Szent Szűz temploma. Az egyház feltehetően a török időkben pusztult el. Az egri vár 1570-es összeírása Zankot már pusztaként említi, amelyet a kunok tisztjei másoknak adtak ki haszonbérbe. Feltehetően ebben az időben a templom már elpusztult. Az 1930-as években Szabó Kálmán Szánk területén tárt fel 14. század elejére keltezett sírokat (FORCZEK-JANÓ 1977. 26.).59 Elképzelhető, hogy a templom körüli temető egy részét tárta fel Szabó Kálmán. A fenti helyen feltételezhető templom környékén állítólag mintegy 20 házból álló középkori település helyezkedett el. Forczek Zoltán szerint itt kápolnarom volt, ami valószínűleg török idők előtti templom lehetett (FORCZEK-JANÓ 1977. 28-29.). 30. Kiskunmajsa-Marispuszta A templomos helyet több 18-19. századi térkép is jelöli. Pálóczi Horváth András és V. Székely György 1993-ban feltárta a templomot. A templom egyenes szentélyzáró- dású volt. A szentély É-i részéhez sekrestye csatlakozott. V. Székely György a templom építési idejét a 14. század végére - 15. század elejére tette.60 31. Kisszállás-Templomdomb A lelőhely a falutól DNy-ra, közvetlenül a mai település szélén, a régi Mélykűtra vezető út D-i oldalán helyezkedik el (806-224 sz. térképszelvény; 533,6-533,8 - 364- 364,2). A dombhát ÉNy-DK-i irányú, 80-120 m széles, környezetéből 4-7 m-re kiemelkedik. Rajta fás, ligetes, gyepes terület, körülötte szántó. A dombtól D-re és Ny-ra lapos vízállásos terület található. A felszínen sok, beásás volt érzékelhető. 1965-ben útépítés során a földgépek emberi csontvázakat dúltak szét. Kőhegyi Mihály 1965 augusztusában tárta fel az érintett lelőhelyet. Ennek során egy középkori templomot, egy 11. századi és egy 13-14. századi temetőrészletet tárt fel (54 sír). A temető Ny-i részén került elő a középkori templom félköríves apszisának alapozóárka. Az árokba törmelék téglát hordtak, amelyre feketeföldet döngöltek, a falat téglából 59 A dokumentáció azonban elveszett a II. világháborúban. 60 Közületien. V. Székely György szíves szóbeli tájékoztatása.
