Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén 95 13. Kiskunmajsa, Tajó-Pap széke A lelőhely V. Székely György szerint a kismajsai út és a vasút melletti részre lokalizálható (707-302 sz. térképszelvény; 389-389,3 - 549,3-549,7). Szerinte a templom 16. században pusztult el (V. SZÉKELY 1999.). A templomot, mint romot tüntetik fel az 1699-es Pentz-féle összeírásban: .A templom romjai még itt is láthatók egy domb tetőn." (GYÁRFÁS 1865. 24., NAGY SZEDER 1923. 50.). Feltűnő, hogy a feltételezett templomos hely a Bodoglár-Kőhalmon található templomtól D-re kb. 500 m-re helyezkedhetett el. Valószínűleg kapcsolatba hozható vele a Bodoglár-Kőhalomtól D-re 500 m-re, a vasúttól D-re levő terepbejáráson lokalizált Árpád-kori-középkori település.26 14. Zsana-Templomhely A lelőhely a zsanai II. sz. iskolától ÉNy-ra 300 m-re egy É-D-i irányú hosszú dombhát É-i részén található (707-323 sz. térképszelvény; 381,3-381,5 - 548,8-549,1). Tőle Ny-ra és К-re lapos, vízállásos rész helyezkedik el. A templomos helyről és környékéről így írt Révész György: ..Zsanán a Gyevi földön gyepszántáskor a halomnál számtalan kő darabok miatt alig szánthattak, egy ilyen kő alatt ... magasságú, háromlábú öntött rézgyertatartó találtatott ... Innen kelet felé a Borbényi-földön ... felvarrható rézkereszt találtatott, mellette I-ső Szent László pénzével. Homokos, szélhordta magas helyen találtatott, mellette I-ső Szent László pénzével. Homokos, szélhordta magas helyen találtatott sok cserép s csont darabok között ...” (WICKER 1989. 27.). Szinte hajszálpontosan erről irt Pesty Frigyes is (PESTY 1978. 47.). Feltehetően összefügg a lelőhellyel az újsághír, mely szerint Gyevi Imre birtokán több embercsontvázat találtak.27 Nagy Szeder István 1932-es határtérképe templomhelyet jelöl ezen a helyen. 1961 tavaszán erdőtelepítés előtti mélyszántás nyomán nagy tömegű embercsontot szántottak ki. Janó Ákos és Vorák József a helyszínelés folyamán 30 m-es sugarú körben embercsontokat, termésköveket, faragott kődarabokat és középkori téglákat találtak. A terepbejárás során észlelt elszíneződésekből kiderült, hogy egy középkori falu nyomai kerültek felszínre. A falu házai két É-D-i irányú sort alkottak. Janó Ákos 25-30 házat tételezett fel. A 1961. áprilisi rövid leletmentés során kutatóárokkal tisztázták a templom helyét. A templom az egykori falu ÉNy-i részén, az itt levő domb legmagasabb pontján helyezkedett el. Tőle É-ra kisebb épület (az ásató szerint parókia) foltja mutatkozott a felszínen. A templom alapozását az alapároknak habarccsal kevert törmelék terméskővel való kitöltésével készítették. Janó Ákos szerint a fal alsó részét égetett téglából építették, feljebb pedig vályogból rakták. A templom körüli temető főleg a templom déli oldalába települt. A sírok igen zsúfoltan és rendszertelenül helyezkedtek el. A templomtól 4-6 m- re a csonthalmaz közös sírra, ossáriumra utal. A sírokból csupán néhány koporsószeg és egy gyűrű került napvilágra. Az érintetlen síroknál sikerült megfigyelni, hogy a 26 TJM Rég. Ad.: 16492. 27 Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1902. aug. 12.
