Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei - Thorma János Múzeum könyvei 2. (Kiskunhalas, 1998)

Petőfi márciusa

14. „Talpra magyar!” változat 1930 körül Ez azonban még messze volt; Thorma a kolóniának a világhábo­rú előtti korszakában fegyelmezett, de lassú fejlesztéssel dolgozott a nagy művön. Szinte csak kikapcsolódásként fogott másvalamihez, új képhez. „Az a ragaszkodás - írta a festmény történetére visszatekintve Dömötör István -, amely miatt Thorma ezt a művét oly nehezen tudta útra bocsá­tani, bizonyosan azzal függött össze, hogy főművének szánta. Lelkesült viszonyt tartott vele (...), nemcsak a vállalt feladat nehézségeit látta vilá­gosan, hanem azt »még mindig jobban« akarta megoldani.” 31 Első, megsemmisített változatától eltérően készülő új művét a fes­tő, legalább is kezdetben, szívesen mutatta meg. Lyka Károly, Nagybá­nyán járva 1903 nyarán már látta a fölvázolt képet, és kedvezően véleke­dett róla. 33 Tíz év után a képről nyilatkozó Ferenczy Károly előtt már tisztán áll a tragikus küzdelem. Réti Istvánhoz címzett levélben így írt 1914 nyarán: „Jancsival még nem találkoztam, de sajnos, Mikolától azt hallom, hogy a nagy képével, bár hajnaltól dolgozik, tulajdonképpen ta­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom