Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei - Thorma János Múzeum könyvei 2. (Kiskunhalas, 1998)
Egy kényelmetlen kép
7.Az „Aradi vértanúk” eredeti, teljes változata helyzetbe hozta. Ez elé a kép elé nem lehetett az uralkodót, Ferencz Józsefet az ünnepélyes megnyitón odavezetni. Senki sem akart ünneprontó lenni. Maga az ellenzék (Apponyi Albert) kínált békejobbot a pártoknak a millenniumi évre, hogy nemzet és királya viszály és pártoskodás nélkül ünnepelje az ezredéves évfordulót. Másrészt „nemzeti botrány” lett volna csak a tárgya miatt elutasítani a művet, mert esztétikai okok nem merültek föl. Thorma nehéz szívvel ugyan, de tapintatosan úgy oldotta meg a kérdést, hogy a festményt a bírálat előtt visszavonta, külön helyiségben állította ki. Az Orczy-házban, a Károly körút 19. szám alatt egy kopott tánctermet bérelt ki erre a célra. A millenáris kiállításról száműzött festményt Thorma még annak megnyitása előtt, úgy április vége felé bemutatta. Sokan az Orczy-házban láthatták, s majd csak hetek múltán került át a sokkal forgalmasabb városligeti Wampetics vendéglőbe. Rákosi Jenő, a Budapesti Hírlap főszerkesztője, ráérezve a kép körüli szenzációra, már az első napokban a Károly körúti kiállító helyén megtekintette. A „fekete gyászpompával körülaggatott” festményről lapjában így írt. „Abban az ádáz teremben (sic!) úgy van ugyan ez a festmény, mintha tömlöcre lenne vetve, de azért menjetek el és nézzétek meg. (...) Világos, hogy ezt a képet a mai viszonyok szerint 22
