Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei - Thorma János Múzeum könyvei 2. (Kiskunhalas, 1998)

„Magyar, igazán magyar abban, amint lát ”

ennek egy kezdeti, drámai alaphangú fejezete, mely leginkább Madarász Viktor és Székely Bertalan művészetében bontakozik ki. Az abszolutizmus évei alatt történelmi festmény a néma ellenállás kifejezője. Mindenki érti, miről szól, hiszen a képre vitt drámába a nemzet tragédiája sűrítődik. Más irányt vett a történelmi képalkotás a kiegyezés utáni időkben. A magyarság államalkotó nemzet lett, korlátozottan bár, de a hatalom ré­szese, alkotmányossága helyre állott. A társadalmi-történelmi témát földol­gozó festők nagy része maga is kiegyezett a hatalommal. Az epika, a zsáner hangján szólalnak meg, vagy éppen az uralkodóház dicséretét hirdetik. Ke­vesek között az öregedő Székely Bertalan marad meg a drámai hangvétel mellett. Ezért lesz magányos, meg nem értett, befelé néző művész. Thorma, aki Székelynek kedvenc tanítványa volt, nagyon közel állott mesteréhez. Föl-fölkereste azután is, hogy München és Párizs élmé­nyei oly messze sodorták a mintarajziskolai időktől. Történelmi képte­remtése, ha nem is valami formai-stiláris hasonlóságban, de szellemében a Székely Bertalan őrizte hagyományokhoz kapcsolódott vissza. Miért kedveznek mindehhez a millenniumot közvetlenül megelő­ző évek, arról Bakó Zsuzsanna tanulmánya nyújt összegezőt. ’ A nemzeti identitástudat új kihívások elé nézett. 1890-ben a kormány bukását okoz­ta, hogy nem sikerült elérni a száműzetésben élő Kossuth Lajos magyar ál­lampolgárságának megszerzését. Később Kossuth temetésén (1894), a kor­mány nem képviseltette magát, amit a lakosság tüntető részvétele ellenpon­tozott. Heves parlamenti vitákat váltott ki a hadsereg tisztikara számára kö­telezővé tett német nyelvhasználat ügye. Vidéken is jól érződött a kormányzó szabadelvűekkel szemben a mérsékelt ellenzékiek, illetve a 48-as pártiak megerősödése. Nagyon is szemléletes, ahogyan csak példaként a nagybányai Virág Béla értelmezi a Thorma-kép üzenetét. A kolóniaalapítás ügyét lelkesen és hatékonyan tá­mogató aljárásbíró 1896 tavaszán írja Réti Istvánnak. „Jancsi »Az aradi vértanúkkal« felment Budapestre, s most ott dolgozik szegény. (...) Én sokat remélek a képtől, s ha mégsem érné el a kívánt sikert, dynamit an­nak a bandának! Mi idelenn (...) el voltunk ragadtatva a képtől. „ 6 Történelmi tárgyú művében Thorma azonosult a magyar társada­lom ellenzéki, radikális, rétegének közhangulatával. Sikere azt bizonyí­totta, hogy erre egyértelmű visszajelzést kapott. A függetlenség eszméje, az osztrákellenesség a kiegyezési reálpolitika sikerei és az ország lendü­14

Next

/
Oldalképek
Tartalom