Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei - Thorma János Múzeum könyvei 2. (Kiskunhalas, 1998)

„Magyar, igazán magyar abban, amint lát ”

ennek egy kezdeti, drámai alaphangú fejezete, mely leginkább Madarász Viktor és Székely Bertalan művészetében bontakozik ki. Az abszolutizmus évei alatt történelmi festmény a néma ellenállás kifejezője. Mindenki érti, miről szól, hiszen a képre vitt drámába a nemzet tragédiája sűrítődik.

Más irányt vett a történelmi képalkotás a kiegyezés utáni időkben. A magyarság államalkotó nemzet lett, korlátozottan bár, de a hatalom részese, alkotmányossága helyre állott. A társadalmi-történelmi témát földolgozó festők nagy része maga is kiegyezett a hatalommal. Az epika, a zsáner hangján szólalnak meg, vagy éppen az uralkodóház dicséretét hirdetik. Kevesek között az öregedő Székely Bertalan marad meg a drámai hangvétel mellett. Ezért lesz magányos, meg nem értett, befelé néző művész.

Thorma, aki Székelynek kedvenc tanítványa volt, nagyon közel állott mesteréhez. Föl-fölkereste azután is, hogy München és Párizs élményei oly messze sodorták a mintarajziskolai időktől. Történelmi képteremtése, ha nem is valami formai-stiláris hasonlóságban, de szellemében a Székely Bertalan őrizte hagyományokhoz kapcsolódott vissza.

Miért kedveznek mindehhez a millenniumot közvetlenül megelőző évek, arról Bakó Zsuzsanna tanulmánya nyújt összegezőt. ’ A nemzeti identitástudat új kihívások elé nézett. 1890-ben a kormány bukását okozta, hogy nem sikerült elérni a száműzetésben élő Kossuth Lajos magyar állampolgárságának megszerzését. Később Kossuth temetésén (1894), a kormány nem képviseltette magát, amit a lakosság tüntető részvétele ellenpontozott. Heves parlamenti vitákat váltott ki a hadsereg tisztikara számára kötelezővé tett német nyelvhasználat ügye.

Vidéken is jól érződött a kormányzó szabadelvűekkel szemben a mérsékelt ellenzékiek, illetve a 48-as pártiak megerősödése. Nagyon is szemléletes, ahogyan csak példaként a nagybányai Virág Béla értelmezi a Thorma-kép üzenetét. A kolóniaalapítás ügyét lelkesen és hatékonyan támogató aljárásbíró 1896 tavaszán írja Réti Istvánnak. „Jancsi »Az aradi vértanúkkal« felment Budapestre, s most ott dolgozik szegény. (...) Én sokat remélek a képtől, s ha mégsem érné el a kívánt sikert, dynamit annak a bandának! Mi idelenn (...) el voltunk ragadtatva a képtől. „ 6

Történelmi tárgyú művében Thorma azonosult a magyar társadalom ellenzéki, radikális, rétegének közhangulatával. Sikere azt bizonyította, hogy erre egyértelmű visszajelzést kapott. A függetlenség eszméje, az osztrákellenesség a kiegyezési reálpolitika sikerei és az ország lendü14