Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei - Thorma János Múzeum könyvei 2. (Kiskunhalas, 1998)

„Magyar, igazán magyar abban, amint lát ”

„Magyar, igazán magyar abban, amint lát” ( Malonyay Dezső) A kolónia még nem élt, csak tervezgetésekben létezett - Hollósy és növendékei csomagoltak éppen a leköltözéshez amikor Thorma el­készült az Aradi vértanúk képével, s azt Budapesten nyomban ki is állí­totta 1896 tavaszán. Olyan elemi volt a siker, hogy új Munkácsyt emle­gettek. Biztatásnak érezték mindenképpen az elismerést, hiszen Thorma a táborverők legtevékenyebb szálláscsinálója volt. „Mialatt készültünk az útra - idézte föl Réti István a történeteket -, megérkezett és extázisba ho­zott mindnyájunkat a Thorma országos diadalának híre, az Aradi vértanúkkal.” 4 Másik lelkesítő élménye az volt a Münchenből Nagybá­nyára tartó kis csapatnak, hogy Budapesten a Műcsarnokbeli millenáris kiállításon fölfedezhették Szinyei Merse Pál Majálisát. Valóban a revelá- ció erejével hatott az a kép, melyet közel huszonöt éve nem látott a kö­zönség, s melyet már régen el is felejtett. Szellemi rokonukat, nagy előd­jüket érezték a Majális festőjében. Ugyanazt akarták folytatni, amit Szinyei 1873-ban, a sikertelenség miatt kiábrándulva abbahagyott. A nagybányai festészet korai éveinek dilemmáit tárja elénk ez a két összefüggő esemény. Egy történelmi festményért és egy szabadtermé­szeti (plein air) képért lelkesedtek egyszerre, ugyanakkor! Az alapítók nemzedéke még nehezen tudott elszakadni a műter­mi kompozícióktól. A XIX. század festészetének ballasztjait hozták ma­gukkal. Éveken át nehéz küzdelmet vívtak azért, hogy összeegyeztethes­sék a beállított kompozíciós témát a szuverén jogait követelő tájfestéssel, a megjelenített természeti környezettel. Ezért olyan sok a félbemaradt, földarabolt vagy megsemmisített kép az első évekből. Ferenczy Károly- nak sikerült a kolónia alapítók közül először felismernie a kezdeti elkép­zelések kudarcát, és új megközelítéssel, más regiszterekben lett úrrá a gyötrő problémán. Thorma volt leginkább, művészetében is a XIX. századi eszmevilág elkötelezettje. A mozgalmas históriai témák és többalakos kompozíciók ele­ve közel állottak hozzá. Összetettebb oka van azonban annak, hogy a tör­ténelmi kép adott pillanatban és később is olyan kitartóan foglalkoztatta. A történelmi festészet végigkíséri a magyar művészetet a romanti­ka és a historizmus korában az 1848 utáni időktől a század végéig. Van 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom