Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

szerepet кар a később betelepült Feuer Sándor, dr. Propper Miksa és dr. Strébl Miklós is. A Félegyházi Takarékpénztár az Osztrák-Magyar Bank mellék­helyeként működött. Alapítása 1.600 db 500 K-ás részvénnyel, azaz 800.000 К alaptőkével történt. Konkurenseként megalakult 1883-ban a Félegyházi Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank Rt, ami 1907-től Kiskunfélegyházi Népbank Rt-re változtatta a nevét. Alap­tőkéje kisebb volt a takarékpénztárénál: 1.600 db 400 K-ás rész­vénnyel 640.000 K. 1908-ban egyesült a Félegyházi Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Bankkal, s ugyanekkor újabb 600 db 400 K-ás részvényt bocsátottak ki. Részvénycsomagok kibocsátása mindkét pénzintézet esetében 400-600 db-os tételekben történt, azaz a helyi pénzügyi potenciálra támaszkodtak. A háttérbiztosítást nagy tőkeerejű bankok adták, a Népbank esetében ez a Magyar Általános Hitelbank volt. Elnök­vezérigazgatója 1896-ban még Bánhidy István, aligazgatója Heinrich György, 1912-ben már dr. Feuer Béla, alelnöke dr. Táby József volt. Az igazgatótanács többsége pedig a város igazgatásában vezető szerepet vállaló tisztviselőkből állt. Fiókot működtettek Majsáa Jászszentlászlón és Alpáron. A budapesti alapítású Magyar Általános Takarékpénztár által életrehívott országos szövetség tagjaként jött létre 1905-ben a helyi Közgazdasági Takarékpénztár Rt. Tőkeerős háttérintézménye a Buda­pesti székhelyű Magyar Általános Takarékpénztár volt. A többi félegyházi pénzintézethez hasonlóan, de azoknál kisebb címletű részvényekkel alakult. 1912-re alaptőkéje 800.000 korona, 4.000 db 200 koronás részvényben. Egy fiókot is működtetett Kisteleken. Alelnök-vezérigazgatója Frank Miksa, igazgatósági tagjai többmire kereskedők, ügyvédek, tisztviselők voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom