Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

Étkezési szokások, nyersanyagok A napló alapján jól elkülöníthetők a hétköznapok ételei az ünnepiektől, a cselédek és a személyzet étkezése a Hof fer családétól. A család életvitelében fontos szerep jutott az alkalmi ünnepeknek, társasági összejöveteleknek, vacsoráknak, amelyeknek étrendje teljesen elszakadt a hétköznapok szokásos ételeitől. A társasági élet tartozékaiként felszolgált sokfogásos vacsorák még nyomokban sem emlékeztetnek a hétköznapok takarékos életvitelére. Két külön világ találkozott a Hoffer-konyhán: a hétköznapok paraszti. és a társasági élet fényűző, presztízs fogyasztást tükröző polgári világa. Mindkét élelmezési mód alapvető nyersanyagai megtalálhatók a feljegyzések között hiszen azok felhasználása évente csaknem azonos mennyiségben történt. A mennyiségi feljegyzések mellett Róza asszony az árakat a felhasználásra ciklusonként kiadott nyersanyagokat és a készleteket is számon tartotta. A zsír felhasználásról már szóltunk a disznóöléssel kapcsolatban. Nincs olyan adatunk, ami arra utalna, hogy növényi eredetű olajjal is főztek volna. Bizonyos ételeknél vajjal vagy libazsírral helyettesítették a disznózsírt. Kalács készítéséhez esetenként a vaj és a libazsír feles keverékét használták. Lisztet többfélét is őrlettek. Búzából kenyérlisztet, gyúrólisztet. Rozsból rozslisztet. A kenyeret házilag készítették, külön a család és külön a cselédek részére. A kenyértészta kelesztéséhez élesztőt vagy házilag készített kelesztő anyagot, „pár"-t használtak. Az őrletés rendszerint a nagyobb ünnepeket megelőző időszakban történt pl. a karácsonyt megelőzően szinte minden évben külön őrlettek. A hétköznapok étkezésében igen gyakori volt a tésztás étel. Adatközlőnk elmondása szerint a hétköznapok étkezésénél a családi asztalon mindig főtt tészta volt az utolsó fogás. Különösen sok 71