Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

marha, 400 sertés és 300 juh tartására volt lehetőség. A major a 800 kh kiterjedésű birtok közepén volt.

48 Az ettől elkülönült földterületeken szintén voltak gazdasági épületek. Az artézi kút közelében, az öntözési lehetőséget kihasználva műveltetett egy 9.923 négyzetméter kiterjedésű kertet. A kút felesleges vizét 17.831 négyzetméteres, átlagosan 1,5 m mélységű mesterséges víztároló medencébe vezették. A gazdaság vízellátásának megoldása a szándéktól a megvalósulásig 4 évet vett igénybe. Ezt követően Pázmány utcai háza udvarának Iskola utcai - azaz hátsó - frontjára hatállásos istállót és kamrát építtetett.

49 1906 májusában készült el a városi istálló. 1907. márciusában pedig megkezdték Ziegler Géza építési tervei alapján új házuk építését. A monumentális földszintes, részben alápincézett épület asszimmetrikus alaprajzú, eklektikus stílusú, jellegzetes polgárház. Az udvari részben ferdén benyúló külön szárnyban helyezték el a konyhát és az éléskamrát, valamint a nevelőnő és a cselédek szobáját. A szobák elhelyezése, funkciója nagypolgári életmódot tükröz. Az ebédlőhöz tágas télikert, fogadószoba és szalon csatlakozott. Külön dolgozószobája, két hálószobája és nagy fürdőszobája volt. Érdekes módon nem nevesítették a gyerekszobát. A nagy társasági életet jelzi, hogy két vendégszobát is létesítettek. A ház belső elrendezése és homlokzati kiképzése egyaránt tükrözi a századforduló évtizedében Félegyházán is meghonosodott polgári építkezési módot. A városi házat kiegészítette a selymesi szőlő, ami nem csupán a szőlőművelés színhelye. A nyári hőségben pihenőhelyként is szolgált. Hoffer József egyik legfőbb bevétele a sertésexportból származott. Félegyházi viszonylatban ez a tevékenysége meghatározó volt a sertés kereskedelemben. Évente több száz sertést exportált Bécsbe. Fenntartott 36 kh dohánykertészetet is. E mennyiséggel nagyságrendileg a dohánytermelők élére került. Testvérei szintén termeltettek dohányt, de csak évi 3-4 kh-as területen'

0 József saját tulajdonú birtokai mellett 815 kh haszonbéres földön is gazdálkodott. A terület Jászszentlászlón volt, s a rendkívül gazdag Kalmár Józsefné alapít48 BKML. Kf. lt. I. 4343/902. 49 BKML. Kf. lt. Polg. Hiv. I. 4402/905. 50 BKML. Kf. lt. Polgm. Hiv. 1. 693/902. 54