Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)
A megtorpant gazdasági fejlődés ellenére tovább élt a szabadparaszti létből fakadó mentalitás, az eltörölt önkormányzati jogok visszaszerzéséért folytatott politikai küzdelem erősítette a lokális identitástudatot. Az évszázad alatt kialakult paraszt-polgári kultúra mellett növekedett a szakértelem és a vállalkozói mentalitás presztízse. Új értékrendszer, életvitel, viselkedési mód formálódott. A 19. század végére megváltozott a város jogi helyzete. A megszűnt mezővárosi jogkört 1872-től a rendezett tanácsú közigazgatási jogállás váltotta fel. A hajdani Kiskun Kerületben elfoglalt központi funkciói részben módosultak, de továbbra is egy szűkebb régió jogszolgáltatási és igazgatási központja maradt. Kiskunfélegyháza 1870-ben egyike annak a 33 magyarországi városnak, amelynek népessége meghaladta a 20.000 főt. A népesség 1910-re 63,83 %-kal, abszolút számokban kifejezve 13.611 fővel gyarapodott. Továbbra is agrárváros, városiasodása alapja a mezőgazdasági termelés. A városba áramlással egyidejűleg felgyorsult a tanyásodás. A 18. században még többnyire csak termelési üzemközpontként létező tanyák állandó lakásokká váltak. Az 1895-ben lezárult pusztafelosztások után e folyamat tovább gyorsult. A tanyai gazdálkodás korábbi típusánál a tanya és a belterületen lévő lakóház együtt alkotott egy gazdálkodási egységet. E típusnál a tulajdonos a munkavégzés miatt tartózkodott a tanyai lakásban, de a pihenő és ünnepnapokon a városi házát lakta. Itt a munkaközpont jelleg állandósult, ezeket a tanyákat csak átmeneti lakásnak tekintették. A 19. század végére a nagyobb földbirtokokon kialakult a tanyás gazdálkodásnak egy másik típusa, amelyben a tanya funkciója elszakadt a városi lakástól. E tanyák egy részében az ott lakó családok már nem a föld tulajdonosai, csupán annak művelői. Ez utóbbi tanyatípus kisebb számban gyarapodott, elnevezése megváltozott, nem tanyáknak inkább gazdasági épületeknek, cselédlakásoknak, majoroknak nevezték. A város teljes területe 1897-ben 70.670 kh. 6 , amelyből megközelítően 1.000 kh a beterület, azaz maga a város. A szántóföldi 4 Berend-Szuhai, 1973. 5 Magyar statisztikai évkönyv 1894. Magyar városok statisztikai évkönyve 1912. 6 Gazdacímtár 1897. 13
