Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)
Földhasználat. A redemptusi jogok érvényesülése a földhasználatban - Szőlők
erdő volt redemptus tulajdonban. Kisebb erdősávok telepítése több helyen is történt, 1789-ben éger- és fűzfákat hozatott a tanács Ócsárol, a két belső szőlőt elválasztó sáv beültetésére. 61 1794-ben vörösfenyő magvakat kap a város, hogy faiskolát létesítsen és a csemetéket majd szétossza a lakosok között. 62 A facsemetéket vagy a magvakat az ápolási, ültetési utasítással együtt a tanács kapta meg, és közvetítette a lakosság felé. A Jászkun Kerületben 1804-től külön erdőfelügyelőt, erdőinspektort is alkalmaztak, hogy a faültetés megfelelő felügyelet alatt történjen. A keményfák közül rendszeresen ajánlották az akácot és a szilfát, a puhafák közül a fehér- és a feketenyárfát, a jegenyét, a bokrosokból a kökényt és a rekettyét. Az eperfákat pedig az epres kerteken kívül a házak mellé is javasolták, de csak az udvarba. Az ablak alá vagy az utcára tilos volt fát ültetni. 63 Szolok A szőlő a redemptus birtok speciális része volt. A házhelyhez hasonlóan a tŐkeföldtóí függetlenül adhatták, vehették. 64 Szőlőföldet lányok is örökölhettek és irredemptusok is birtokolhattak. E különleges tulajdonságait a befektetett munkának köszönhette, hiszen a szőlőföldet nem csupán megvásárolni, hanem folyamatosan „építeni" kellett, csak akkor lehetett eredményes a szüret. A befektetett többletmunkát ismerte el a szokásjog a szőlőföldre vonatkozó megkülönböztetésekkel. Az első szőlőtelepítésre szánt föld kiosztása még 1748-ban megtörtént. 65 Ezt a részt nevezték később Belső öreg szőlőknek, utalva a telepítés idejére. 1766-ban Galamboson osztottak szőlőföldet. A parcellák hossza egyforma volt, a szélességét pedig a BKML. Kf. Lt. L 65. Cs 1. Sz 32./1836. '' BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 7. p. 35./1789. ' 2 BKML. Kf. Lt. Arc. 23. C2. F10. №l. /1794. в BKML. Kf. Lt. L 27. Cs 12. Sz 8. Bagi, 1995.171. a BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 1. p. 24./1748. 95
