Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)
Földhasználat. A redemptusi jogok érvényesülése a földhasználatban - Kaszálók, nyilasok
ferencszállási területen, ahol 1786-ban még dinnye vagy kukorica termett, 1787-ben már köles alá osztanak parcellákat. A dinynyetermesztés helyét pedig a galambosi közhomokon jelölik ki, szabadságot adva arra is, hogy aki akar dinnye helyett babot, tököt vagy kukoricát termeljen. A nyilas földeket tehát a szántóföldektől eltéröen határközösségben, az említett közösségi kényszer és termelési mód megtartatásával használták. A gyakorlatban az egymás mellett kiosztott dinnye-, köles-, bab-, kukoricaföldekkel vagy más veteményes kertekkel megkönnyítették a tanács ellenőrző' és gazdaságirányító tevékenységét. Egyszerűbb volt a rendszabások megtartatása, a csőszök fogadása, s bizonyos mértékig az egész település megélhetésére is kiegyensúlyozó hatása volt, hiszen a veteményes kerteknek szánt területek nagyságát a terményszükséglethez vagy kereslethez lehetett igazítani. Ezekből a veteményesekből - ha a redemptusok igényén túl maradt szabad terület - esetenként megszabott díjért az irredemptusoknak is osztottak. Legtöbbször az irredemptusokat és a zselléreket teljesen kirekesztették a nyilas osztásokból, de a redemptusoktól szabadon bérbe vehették a kerteket. Ezek az árendálások vagy zálogba adások azonban magánszemélyek közötti akciók voltak. A tokefóld eladásától abban különböztek, hogy itt osztatlan magántulajdon felett rendelkezett a tulajdonos. A zálogolt veteményes vagy kaszáló pedig csak a következő osztásig került a vevő, a jogilag bérlő használatába. A gazdák és a város kaszálói Ferencszálláson voltak. 1786-tól negyed sessió, vagyis 35 kh hold tokefóld után 1 lánc kaszálót mértek ki, 48 de csak redemptusok kaphattak. A járulékos dinnye- és kukoricaföldeket is Ferencszálláson osztották. A területet a ferencszállási legelő Nyomáshoz közeli szélén jelölték ki. Szükség esetén magából a Nyomásból is osztottak nyilasokat. Az osztás kulcsa itt is a negyed telek volt, amely után öt öl széles parcella járt. 49 A parcellák hosszát egységesen tíz láncban állapította meg a gazdasági gyűlés vagy az érdekeit képviselő tanács. 48 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 1786. dec. 9. 49 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 6. p. 57. 90
