Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

A Jászkun földtulajdon - A földforgalom sajátosságai a redempció teljes lezárulása, a Liber Fundi elkészítése után

Utcarészlet szélmalmokkal A társadalmi rétegek közötti egyensúly Félegyházán az 1770es évek után billent fel, s ettől kezdve a földnélküliek aránya fokozatosan növekedett. Mégis voltak olyan kivételes esetek, amikor még zselléreknek is sikerült földet venni. Ilyen kivétel volt Oravecz György zsellér, akinek 1765-ben csupán egy szárazmalma volt, s a maga malmában molnárkodott és néhány állatot tartott. Hét év múlva a malmot és a malom melletti épületeket: két földetlen istállót, egy fészert, három ólat, egy „megkötött istállót" és a kamrát elcserélte Kis Jakab galambosi 35 kh földjéért. Tekintettel a cserére, nem ismerjük a föld forintosított vételárát. Azt viszont tudjuk, hogy egy száraz- vagy szélmalom éves jövedelme átlagosan 70 kh szántóföld jövedelmével ért fel. A cserével lakását is elveszítette, ezért kiköltözött a szántóföldön lévő tanyára. A földvétellel redemptussá vált Oravecz redemptusi jogon taksás házhelyet kért, ahová 1774-ben lakóházat épített. 54