Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

A Jászkun földtulajdon - Osztatlan és községi földtulajdon

Ez a telekkiosztás számos olyan következménnyel járt, ami Félegyházán más jászkunsági településektől bizonyos mértékig eltérő módon alakította a helyi gazdaságot és társadalmat. Ennek a telekkiosztási módnak az egyik legszembetűnőbb és legkorábban jelentkező következménye lett a nagyon gyors és nagymértékű tanyásodás. A másik igen jelentős következménye, hogy míg más jászkun településeken az 1840-es évektől egyre több helyi konfliktus kiváltói a tagosítások, itt e probléma alig érzékelhető. Igaz, helyette annál erősebb a „pusztakereső" mozgalom.

13 A harmadik következmény az, hogy a Jászkun Kerületben ebben az időszakban még jellemző 2-3 nyomásosföldművelési móddal szemben Félegyházán nincs nyomáskényszer. Osztatlan és községi földtulajdon A tőkeföldként kiosztott szabad rendelkezésű földtulajdon mellett mindhárom kerületben a megváltott teljes területnek megközelítően a felét az egyes települések közösen használt földjei képezték. Természetesen a különböző használatban lévő földtulajdonok arányai és nagyságuk, esetenként bizonyos mértékig fajtái is változtak a település helyi sajátossága, gazdálkodási módja szerint. Kiskunfélegyházán ~ Félegyházán azok helyett, akik vállaltak redempciót, de elmentek vagy nem fizettek, a megváltásra felvett kölcsönt a közös kasszából törlesztették, s ezt úgy tekintették mint a település redempcióját.

14 Az így kifizetett 3233 Ft megváltási összegre jutó földet - ez kb. tíz sessio tőkeföldnek és járulékainak felelt meg - a község használta, s a communitas tulajdonaként telekkönyvezték. A teljességgel községi célokat szolgáló földek, a megváltásba befizetett összeg ellenértékeként, községi magántulajdonnak tekinthetők. 13 Fekete, 1981. 14 BKML. Kf. Lt. I. 2477/1882. 45