Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

A Jászkun földtulajdon - A tőkeföld és a tőkeföld forgalmazása

A redempciót követően valóságos népvándorlás indult Fél­egyházára. A személyes szabadság, amit a privilégiummal min­den Jászkun Kerületben élő elnyert, elsődlegesen a zselléreket, a földszerzési lehetőség reménye a módosabb jobbágyokat és az armális nemeseket vonzotta. Kezdetben az önkormányzatot megtestesítő tanács nem korlátozta a beköltözéseket. Szükség volt a munkaerőre és a redempció terheit is szerették volna csökkenteni a jövevények befogadásával. Az egyre gyarapodó népességszám és a megváltható földek hiánya azonban már az 1760-as években életrehívta azokat a rendelkezéseket, amelyek a külső helyről beköltözöttek földvásárlását, illetve árendálását korlátozták. 7 Az ingatlan vásárlást már csak a lakosi jog meg­szerzése után engedélyezték, amit - a megszabott taksa befizeté­se után - a jó teherviselőknek, vagy azoknak adott meg a tanács, akik tíz-tizenkét évig éltek munkavállalóként Félegyházán, s ez alatt sem a magaviseletükkel, sem az adófizetésükkel nem volt probléma. Mivel ekkorra már kialakult Félegyháza végleges 58 000 kh határterülete, új földbirtok megszerzésére csak akkor nyílt le­hetőség, ha egy másik tulajdonos eladta azt. A redempciótól időben távolodva egyre jobban kikristályosodott és a gyakorlat­ban is érzékelhetővé vált, mit jelent az egyén életében a politikai jogok földtulajdonhoz kapcsolása. A gyakorlatban a földtulaj­donnal együtt a redemptusi jog is felértékelődött. 1763-ban a kisszállási határrészen egy fél kerthely föld már 330 Rft-ért cse­rélt gazdát. 8 Többért, mint egy egész telek kamatostól számított megváltási ára. Az évtized végére egy fél sessiót, azaz 70 kh te­rületet Dinnyés Lőrinc már 800 Rft-ért adott el. 9 Bár az összeg nagyon magasnak tűnik, nem vonható kétségbe, hogy megfelelt a helyi forgalmi értéknek, hiszen a 800 Rft-os félhely föld egyik felét Horváth Imre szenátor vásárolta meg, aki tisztéből fakadó­an is jól ismerhette a helyi földárakat. 7 BKML. Kh. Lt. Prot. С. III. p. 301. 8 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 2. P.29./1763. 9 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 2. p. 207./1769. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom