Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Félegyháza és a redempció

don résztvettek, úgynevezett redemptus lakosok lettek a földtulajdonos redemptus gazdákkal szemben.

5 Félegyházán a „redemptus lakosoknak" nevezettek redempcióhoz való hozzájárulása összegszerűen nem érte el azt az alsó határt, amely a redemptussá váláshoz kellett. Természetesen ezek a lakosok sem önzetlenül, hanem bizonyos jogok reményében fizettek. Az általuk elérhető kedvezmények megfeleltek a korábbiakban már említett irredemptusok jogainak. A „redemptus lakosokat" az 1760-as évektől az adóösszeírásokban az irredemptusok közé sorolták. A településnek mindenképpen fizetnie kellett, ha nem akarta határának egy részét vagy valamelyik pusztáját elveszíteni. Más kiút nem volt, mint a kölcsönfelvétel. Egyházi testületektől, a kecskeméti piarista rendtől és a gyöngyösi Szt. Ferenc kongregációtól, magánszemélyektől, például Almásy János főkapitánytól, és városoktól is vettek fel kölcsönöket a törlesztéshez. A kölcsönfelvételt a tanács intézte. A törlesztést az adószedő részletekben szedte be. Amikor a redemptusok nem tudtak fizetni, helyettük a tanács - abból a közpénztárból, ahol éppen találtak nélkülözhető pénzt -, fizette be az esedékes részletet. 1746-1752-ig összesen 12 698 Ft kölcsönt vettek fel évi 6%-os kamatra. Egyedül Almásy János főkapitány számolt évi 5%-ot az általa kölcsönzött 1000 Ft után.

6 Bár a törlesztés folyamatosan történt, 1753-ban még 4000 forinttal tartoztak.

7 A földváltó egyének minden igyekezetük ellenére sem tudták e hatalmas összeget kifizetni. A tartozást a település önkormányzata a helység közpénztárából fizette meg. Ezt a 3233 forintot úgy tekintették mint Félegyháza község redempcióját.

8 Az ebből fakadó társadalmi ellentmondásokkal Fekete, 1981. tanulmánya foglalkozik. 6 Bagi, 1995. 35. MOL. [Magyar Országos Levéltár J N 12 Arhivum Palatinale. Pal. Com. Ludovici Bathyány Lad. 12 Fase. 1. №11. 8 BKML. Kf. Lt. I. 2477/1882. kig.; Szerelemhegyi Tivadar szerint 1753-ban a redempció lezárulásakor 1000 ft tartozása volt Félegyházának, amit a közpénztárból fizettek ki. Az eltérő számadásokat ma már nem tudjuk ellenőrizni. A nádori levéltár számadásához viszonyítva hitelesebbnek tűnik az 1882-es közbirtokossági perben leírt 3233 Ft-os közpénztári befizetés. 32