Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Egy redemptus gazdaság működése a gazda feljegyzései alapján - Család és gazdaság

Összesen tíz szolgálólány és kilenc dajka személyét lehet azonosítani. Számukat hozzáadva a férfi alkalmazottakéhoz, látható, hogy milyen nagy számú munkaerőt foglalkoztatott csak ez az egy - s nem is a legnagyobbak közül való - redemptus gazdaság. Az alacsony technikai színvonalú gazdálkodási módok, az egyre népesebb család és a gazda társadalmi kapcsolatai szinte kikényszerítették az alkalmazottak számának növelését. Természetesen a kényszerítő körülmények érvényesülését az olcsó és tömeges munkaerő jelenléte, és nem utolsó sorban a gazdaság folyamatos fizetőképessége is elősegítette. Kifizetett munkabérek és Horváth Antal hivatalviselésébol származó jövedelme 1793-1803 év 1793 1794 1795 1796 1797 1798 bér 93 Ft 35kr 105 Ft 31 kr 67 Ft 14 kr 91 Ft 49 kr 66 Ft 47 kr 123 Ft 31 kr fizetés szenátor, városgazda, 107 Ft + 30 Ft 2-od bíró, 107 Ft városgazda, 130 Ft szenátor és verbunkinspektor szenátor szenátor év 1799 1800 1801 1802 1803 bér 117 Ft 51 kr 132 Ft 31 kr 214 Ft 17 kr 144 Ft 01 kr 158 Ft 54 kr fizetés szenátor erdőinspektor 59 Ft perceptor 100 Ft perceptor, 74 Ft 45 kr nov. 1-től főbíró, 140 Ft A szenátor fizetést nem kapott, de adómentességet igen, ami abban az időben is jelentős kedvezménynek számított. 1793ban, amikor Horváth Antal városgazdái fizetése 107 Ft volt, a szenátort megillető adómentességgel 24 Ft 14 krajcárt takarított meg. A tanács tagjait akkor is megillette az adómentesség, amikor külön tisztséget nem töltötöttek be. A szenátorként eseti megbízás alapján végzett munkáért pedig költségtérítést és napidíjat kaptak. Nem elhanyagolhatók a tanácsnokokat megillető egyéb kedvezmények sem. Ilyen volt a nádvásárlási kedvezmény és a termé229