Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Egy redemptus gazdaság működése a gazda feljegyzései alapján - Gazdaság, gazdálkodás - Állattartás

Farkasok támadása ellen védelmet adó kutyanyakörvek (KM. Ngy. 55.870.1,55.821.1) 1800-ban Szász Ferenc a gazdaság fejős juhásza, a fia pedig ugyanott ittzés. A kisegítőt bizonyára a kifejt tej mérésére használt űrmértékről nevezték itcésnek. Szásznak már saját juhai is voltak, húsz darabnak a teleltetését bele is foglalták a bérbe, s a szaporulatból is kapott húsz bárányt. A juhásznak ebben az évben halt meg a felesége. A temetés és a koporsó csaknem egész évi bérét elvitte, végül még ő maradt adós 3 Ft 39 krajcárral. Különös, hogy Szász saját birkáinak - 22 birka és 11 bárányának - nyíratását is a gazda fizette ki. A nyírást a juhász maga is elvégezhette volna, de úgy látszik, a szokás azt kívánta hogy külön birkanyírókat fogadjonak fel. A lenyírt gyapjút is Horváth Antal adta el, bizonyára a sajátjával együtt. Elég jó árat kapott érte, hiszen fontját 48 krajcárral számolta el. A mennyiség csekélysége miatt azonban a gazda keze alatt hagyott bevétel csupán egy forint és huszonnégy krajcár lett. Ez a csekélyke bevétel természetesen nem pótolhatta a temetésre kifizetett tíz forintot és a koporsó egy forint harminc krajcáros költségét. Szomorú valóság, hogy szegény juhász a saját birkáinak gyapjából olyan kevés pénzhez jutott, hogy az még a felesége koporsójának deszkájára is csak 6 krajcár híjával lett elég. A következő évben már nincs is Horváth Antalnál, aki a megözvegyült apa és árván maradt Józseffia helyett új juhászt és mellé ismét külön sajtost fogadott. 211