Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)
Egy redemptus család életútja - A Horváth család - A mezőváros első főbírója, Horváth Imre és családja
helyezte a városrész felügyeletének gondját, de egyben évi tíz forintos fizetést is eredményezett. Ekkor már megduplázta az apai örökséget, 75 kh szántón gazdálkodott. Gazdálkodásnak sikerességét mutatja, hogy jótékonyságra is gondolhat, s jövedelméből 25 Ft-os keresztalapítványt létesít. 13 A felfele ívelő pályát betegsége töri meg. A gyermektelen öreglegénytől, amikor megbetegedett, nem volt, aki a gazdaság irányítását átvehette volna. Megélhetését úgy látta megoldhatónak, ha a tőkeföldet minden járulékával együtt bérbeadja László öccsének. A bérlet feltételeiről 1814 júliusában kötötték meg a szerződést. A megállapodás tartalmazta, hogy Imre 75 kh szántó és kaszáló földet ad bérbe évről évre a következő feltételekkel: 1. Öccse esztendőnként köteles a bérletért 200 véka búzát, 200 véka árpát és 100 véka zabot adni, tisztítva és a hombárba behordva. 2. László a kaszálón termő szénát a termés feléért lekaszálja, behordja és boglyázza, 3. az Imre megmaradt cselédjei számára 8 véka alá való földet megszánt, a magot elveti és el is boronálja. 4. A kölesföldek és nyilas kaszálók (járulékok) használatáért László évenként 4 véka kását ad. A kender- és a kukoricaföldeket megszántja és évenként a téli fűtéshez és a nyári sütéshez elegendő szalmát ad. Az állatokról úgy rendelkeztek, hogy az Imre szarvasmarháit, méneses lovait az Imre által fogadott ember gondviselésével az Imre istállójában tartsák, de a teleltetéshez szükséges takarmányt László adja. A disznók pedig László disznaival együtt teleljenek. Az árendás-levélből látható mennyivel kedvezőbb a bérlet a már említett zálognál. Csakhogy, míg a zálogföldért járó pénzt a vevő kénytelen volt azonnal kifizetni, az árendák megfizetése legtöbbször peres üggyé vált. így történt ez még a testvérek között is. 13 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 11. p. 3. 182