Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Mezővárosi életforma - Életmód és mentalitás

Félegyházi iskola tervrajza 1818-ból - Horváth Antal -, Félegyháza az Alföld egyik tekintélyes városává lépett elő. Már nem csupán közigazgatási és jogszolgáltatási központja a Kiskun Kerületnek, vásárai és iskolái is kiemelik a környék települései közül. Ekkor a budai kerületben összesen kilenc városban volt három osztályos és három tanítós nemzeti iskola. A módosabb redemptusok legalább egy fiút igyekeztek taníttatni. Ezeket a fiúkat Budára vagy „Mariapolisba"~Maria Theresiapolis (Szabadka) küldték tanulni. Az iskolák befejezése után legtöbben visszatértek szülővárosukba, ahol közéleti pályára lépve hivatalt vagy tanítóságot vállaltak, de a gazdálkodást sem adták fel. Belőlük alakult ki a helyi értelmiség, akik a XIX. század végére a város életének egyik meghatározó rétegévé váltak. A taníttatás szükségességét felismerő első családok közül megemlítjük a Félegyházán jelentős vagyont szerzett, a Jászságból betelepült Czakó családot. Vagyonosodásuk és gyarapodásuk szinte párhuzamos a mezőváros fejlődésével. Településünk első főbírója a Jászfényszaruból Félegyházára költözött Czakó István volt. Jászfényszaruból három Czakó költözött át, közülük 1745ben István és Gergely egy-egy egész telket (140 kh), András pedig fél telket váltott. A várossá válás időpontjában már egyikük sem élt, de hogy jól használták ki a jászkun szabadságból és szabadparaszti földtulajdonból fakadó lehetőséget azt bizonyítja, hogy gyermekeik és unokáik is a város vagyonosabb, vezető réte149