Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Mezővárosi életforma - Vállakozók, mesterek

kaptak hároméves törlesztésre, évi 6%-os kamatra. Az éves bérlet ekkor 300 váltóforint volt, de a mészárszék mellé járt még: Ferencszállason kaszáló, a város tanyáján 12 zsák alá való föld, évi 100 kéve nád, s mivel semmi takarmányuk nem volt egy öl szénát is kaptak. Mindezeken túl az ökörcsordán legelődíj nélkül 150 marhát tarthattak.

18 A feltételek tehát nagyon kedveztek a helyieknek, mégsem vállalkoztak tartósan. Kiskunfélegyháza város bevételei: Év Népesség szám Összes bevétel Összes kiadás 1774/75 4169 fő (1770-ben) 10.421 Ft 24 kr. 9.554 Ft 32 kr. 1825/26 14.000 fő 64.266 Ft 19 kr. 31.465 Ft 21 kr. A városi bevételek és kiadások néhány mutatója: megnevezés 1774-1775 1802-1803 1825-1826 Konvenciók és salláriumok 1473 Ft 27 kr 2187 Ft 40 kr 5598 Ft Kiadás középületekre 3921 Ft 31 kr 3646 Ft 28 kr 1515 Ft 55 kr Vásári jövedelem 50 Ft 40 kr (3 vásár) 166 Ft 11 kr 638 Ft 34 kr. Piaci jövedelem 58 Ft 19 kr 199 Ft 36 kr Kocsmák, mészárszékek, boltok árendája 6810 Ft 11.359 Ft 11 kr 1212 Ft A növekvő mezővárosban (oppidum) egyre többen foglalkoztak a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozó kisiparral. A XVIII. században céhes keretek között működtek a takácsok,

21 a csizmadiák, a szabók és szíjgyártók, 1778-ban megalakult a kovács-bognár-asztalos-lakatos céh, 1818-ban a szűcsök céhe. 18 BKML. Kf. Lt. L 63. Cs 9. Sz 8./1812. 19 BKML. Kf. Lt. N 3. C3. FI. N 1./1774-Г775.; Arc.8. С 3. F 1. N 4. /1802-1803., Lad. 2. СЗ. N1.1825-26. 20 тт Uo. A takács céh 1764-ben, a csizmadia 1765-ben, a szabó-szíjgyártó céh 1766-ban alakult meg. 146