Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Mezővárosi életforma - Városkép a XVIII. században

Félegyházi iskola tervrajza 1794-bol döntöttek. Az új emeletes székház 1794-ben már el is készült. A mai városháza helyén az első „helységháza" állt. Az átutazó hivatalos vendégek és katonai elöljárók beszállásolására két quartélyház szolgált. Az iskolai oktatásra is két épülete volt a városnak. Tanítói lakás céljára az úgynevezett „professzionális" házat használták. Közösségi városi célokat szolgált még a borbélyműhely, ahol a korabeli seborvos működött, a két nótáriális ház, a harangozóház és a molnárház is. Ez utóbbiban a város molnárja lakott.

6 A formálódó városkép meghatározói: a területet természeti képződményként tagoló felszíni kiemelkedések, vízfolyások, de legfőképpen a Budáról Szeged felé haladó országút. A várossá 6 BKML. Kf. Lt. A11. С 2. F 5. № 11./1789-1790. 141