Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Agrárpiac és társadalmi vetületei

A legtöbb állatot forgalmazó kupecek 1811-ben: Név Marha Ló Juh Horváth László 15 ­1200 Molnár Ágoston 15 ­1200 Tímár Ferenc 46 ­147 Szabó István 46 ­147 Bálint István 46 ­147 Udvardi András 30 ­50 Balog János 30 ­50 Dents János 77 ­­Gulyás Pál 38 ­50 Bivaly Imre 52 ­65 Nagy Péter János 75 ­­Potesz István ­­500 Faragó János 24 — ­Fábián Lőrinc 39 ­20 Gondi Mihály ­50 ­Gondi Ferenc ­45 ­Gondi Péter István ­38 ­Gondi Péter ­30 ­Gondi István ­30 ­Gondi János ­30 ­A kupecek között voltak földnélküliek, akik kimondottan eb­ből éltek. Ezek az olcsón megvett állatokat a vásárra hajtás köz­ben, egy-két napig hol itt, hol ott legeltették. A legelődíjat azon­ban nem tudták sokáig megkerülni. A határt járó és ellenőrző hadnagyok és pusztázó csendbiztosok igyekeztek beszedni tőlük az esedékes díjakat. A századfordulóra megerősödött tanyás gazdálkodás és kül­terjes állattartás, valamint a piaci lehetőségek együttesen len­dületes település- és városfejlődést eredményeztek. A bőséges és olcsó munkaerő hasznosítása és a főleg közlegelőn tartott nagy­számú állat eladása egy szűk rétegnél kiugróan magas jövedel­met hozott. Ugyanekkor a népesség hirtelen és nagyarányú nö­vekedése a birtokszerzést egyre nehezebbé tette, a földbirtok ap­135

Next

/
Oldalképek
Tartalom