Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Agrárpiac és társadalmi vetületei

AGRÁRPIAC ÉS TÁRSADALMI VETÜLETEI A kereskedelem felügyelete és az árszabás önkormányzati hatáskörben, a tanács gazdaságirányító tevékenységébe tartozott. A Jászkun Kerület és a helyi tanácsok külön limitációkat adtak ki az élelmiszerekre, külön a húsra, a kézműves termékekre és a szegődésbe ígérni szokott ruhaneműekre. A limitált árak általában alacsonyabbak voltak a szabadforgalmi árnál, de megtartásukat alig tudták ellenőrizni. Legkönnyebben tudták a szegődésnél adott ruhaneműek értékét ellenőrizni. A többi kézműves termékek és élelmiszerárak alakulását elsődlegesen a piac törvényei és nem a mesterségesen megállapított limitációk befolyásolták. Egyetlen kivétel volt, a katonaság ellátásához adóként beszedett termény, amit minden esetben limitált áron számoltak. A kereskedelem önkormányzat által történt ellenőrzésének első nyomait a gyapjú- és gabonaeladásnál fedezhetjük fel. A vevők és a juhos gazdák a tanács házánál egy szenátor jelenlétében állapodtak meg az árról, s a fizetés is ott történt. Ezzel a tanács nem csak az árakat ellenőrizte, hanem az előtte kifizetett gyapjú árából a gazda adótartozását is levonhatta. A félegyházi gyapjú rendszeres felvásárlói a veszprémi kereskedők és csapómesterek, illetve a Kecskemétről átjáró zsidó kereskedők voltak. A kecskeméti kereskedők inkább mázsára, a veszprémiek pedig darabszámra alkudtak. A gyajú ára 1776-1785 1776 1777 1779 1785 100 db 25 Ft és 30 xr 100 db 26 Ft 100 db 22 Ft 1 mázsa 9 Ft BKML. Kh. Lt. T 122. N°4./l8ll. A szabadforgalmi ár átlagosan l/3-d résszel volt drágább a limitáltnál. 129