Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)
Munkaerő-gazdálkodás
A dajka pénzt nem kapott, csupán ruhát, ez egy festett pruszlik, szoknya, kötő és kendő, egy ködmön, egy pár csizma, két pár fehér ruha és egy szakácskötény volt 13 (1774-ben 6 Rft). A nők esetében a Kerület csak a készpénzt limitálta, a pénz egy része helyett adható ruhaneműket már a tanács ülésén állapították meg. A béresek között négy kategóriát alakítottak ki, közülük az elsőt hívták öregbéresnek. Nem minden gazda fogadott több bérest, a többség kettőt alkalmazott, de olyan is volt, aki csak egyet. Nem minden béres cserélt évenként gazdát, egy-egy gazda több évig alkalmazta ugyanazt a személyt. 1762-ben 86 gazda fogadott új bérest, 86-an 121 főt, közülük is 37-en csak öreg-, második- vagy harmadik bérest. 14 A béresek évi munkabére készpénzből, állat- és ruhajuttatásból, teleltetésből és vetésből tevődött össze. Az 1770-es évek után a bérből sokszor elmaradt a ruhanemű, és emelkedett a pénzbeli fizetés. A bérek összege alig változott az idők során, változás csak a marhateleltetésnél volt, esetenként többet, máskor semmit nem vállalt a gazda. A béresek bére: 15 Öregbéres, „ki a gazda személyét viseli" 25 Rft, három véka őszi, három véka tavaszi vetés, négy marha teleltetés. Második béres, „aki hasonló ember", 20 Rft, három véka őszi, három véka tavaszi vetés és két marha teleltetés. Harmadik béres, „aki jó kaszás", 20 Rft, más semmi. Negyedik béres, „ha már jó gyűjtő gyerek", 8 Rft, (15 évesnek 12 Rft) és heti három kenyér, egész ruha, szűr, kankó, süveg, két pár fehér ruha és bocskor. Visszatérő fenyítése a béreseknek az, hogy ha megszabott bérért elszegődni nem akarnak, azonnal árestomba tétetnek, „mert magokat le tenni és az szolgálatbúi ki állani átallyába valaki csak 13 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 11. p. 392., Kh. Lt. Prot. С. XXIII. p. 348-350. 14 BKML. Kf. Lt. N И. С 1. F 6. No 3./1762. 15 BKML. Kf. Lt. Prot. Pol. 8. p. 28., 63. Prot. Pol. 5. p. 145., Prot. Pol. 4. p. 114. 124
