Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

Állításunkat Trócsányi Zsolt a Conscriptio Czirakyana 1820-ban felvett adataival megerősíti. A főkapitány jelentős mennyiségű földet használt zálogban, többek között gróf Teleki Imre, és gróf Teleki Károly birtokából. Katona Mihály irtásai és foglalásai mégsem kímélték a Teleki birtokokat. Például a Lentsés alatt volt köbölnyi szántója, amihez elfoglalt 7 köböl mag alá való szántót „Szép szálas erdőből; melly szálas erdő tartozott az Rot Orbán pusztájához, mely puszta az Mgos ~ Teleki família itteni birtokosoké". A foglalás és irtás a vizsgálat előtt négy esztendővel történt. Nevezett foglalást különös merészségnek tarthatjuk, hiszen a Lencsés nevű dombon volt a Teleki család szőlője és vadászkastélya.

72 A határrészek megnevezése kétséget támaszt a malomtartással kapcsolatos vallomás iránt, miszerint azért nincs malmuk, mert nincs hozzá vizük. Ugyanekkor patak mellett, falu révinéi hely megjelölések fordulnak elő. A Bötsös útnál Katona Mihály 17 évvel azelőtt foglalt el 2 köblös részt, a Szakadályba 1 köblös területet foglalt 16 éve Teleki Ádám földjéből, majd rá két évre megkezdte az irtást. Nem kímélte a falu közös földjét sem, szinte folyamatosan irtatott a határ valamelyik részén. Összeírt szántói egy részén még a főkapitány apja kezdte az erdőirtást. Összességében a főkapitány mintegy 78 köböl szántónak fordított és 41 köböl kaszálónak használt erdőt foglalt el és irtatott ki a Telekiek földjéből és a helység közös határából. A birtok gyarapításnak ez a módja általánosan elterjedt a vidéken, csak a mértéke különbözött. A fentiek ismeretében nem csodálkozhatunk, hogy a főkapitány a Telekiek visszaváltási jogának érvényesítésével szembeszegülök élére állt. A Katona család foglalásai között több olyan parcella található, amely korábban adóköteles volt, a foglalással viszont kivették az adózásból. Katona Mihály 4 köblös földjét a Somosdon „foglalta volt el erőszakosan Demeter Mártontól". A foglalás idején még nem volt főkapitány csak perceptor. A perceptorsága alatt „a földet a contributio alól ki vévén, most parancsoltatik ugy halljuk az erre eső portio beszedése". Ugyancsak kivették az adó alatti földek közül a parasztoktól zálogban használt területeket. Pécsi Anna egy kaszálót húzatott ki a contributionalis tabellából, ami eredetileg Foris sessio utáni föld volt. Foris nevű nincs a nemesi közbirtokosok között, van viszont ilyen nevű zsellére Pécsi Annának. Hasonlóan járt el a Sárközi sessio utáni földdel. Sárközi Teleki Sámuel jobbágya volt, de földje egy részét zálogba adta Pécsi 1 TRÓCSÁNYI Zsolt, 1966. 93. 1820-ban Kővár-vidéken a határ 71,08%-a kétfordulós művelésű. 2 ВЕКЕ György 2003/3. 17. 32