Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)
Táblázatunkból látható, hogy összességében nincs nagymértékű eltérés a nemesek számában, holott a tanúk szinte minden településen azt igyekeznek bizonygatni, mennyire megnövekedett a nemesek száma, pontosabban a nemesi jogokból részesülőké. A „mihez képest" fogalom azonban vallomásaikból nem állapítható meg egyértelműen. Az eredeti antiquák számához képest nagyon sokfelé aprózódott a nemesi telek, de nem tudjuk dátumhoz kapcsolni az eredeti antiqua telek, a nemesi jog elnyerését. A tanúk megjegyzéseit tehát csak úgy értelmezhetjük, ha feltételezzük, hogy ők 1786-nál régebbre tekintenek vissza. Szentgyörgyi Mária a hegyvidéki román lakosságú települések: Berkeszpataka, Butyásza, Fringfalva, Honda Pataka, Preluka, Szelnyitze települési idejét a XVI. századra teszi. 145 Néhány személyt megemlít, akinek a nemessége a XVII. századból eredeztethető. Például Szelnyitzén Bab Máté 146 1651-ben libertinusként került a nemesek sorába. Valószínűsíthető, utódaiból 1803-ban 14-en éltek a faluban, de idetartozott, pl. Csókán Dimitru heházasodott vő is. A Bab famíliához tartozók közül az antiqua funduson csak négyen laktak, a többi közföldből foglalt új sessiót. így tekintve a nemesek számának gyarapodását érthetőbb a tanúk vallomása. Sajnos Kővár-vidékről, különösen annak településeiről nincs elegendő hiteles összeírásunk, csak az idézett adatokra támaszkodhatunk. Megemlítjük még a Drágos 147 nevezetű nemes családot, akiknek nemessége szintén középkori eredetű, Kővár-vidékre 1720 körül telepedtek. Összeírásunkban több településen van leszármazottaiknak, a beházasodott vöknek birtoka, antiqua része vagy mezei földön alakított telke. Buttyan Dan 14 vajda 149 Törökfalva birtokosa volt. 1803-ban Törökfalván már nem említik a családot, Somkuton viszont harmincan viselték a nevet, hozzájuk kell számítani a beházasodott vöket. A népes famíliának Somkuton 7 vagy 8 antiqua sessiója volt, maguk a tanúk sem tudták pontosan. Minden településre kiterjedő, átfogó felmérés 17 évvel, csaknem egy emberöltővel később készült, mint az itt elemzett összeírás. 1820-ban a Conscriptio Czirakyana idején 150 a Teleki család 13 tagja birtokolt jobbágytelket Kővár-vidéken. Legtöbb jobbágya Teleki Imrének volt, 314. SZENTGYÖRGYI Mária 1972. 12. SZENTGYÖRGYI Mária, 1972. 61. BOROVSZKY Samu [1910.] 583. SZENTGYÖRGYI Mária 1972. 90. A vajda eredetileg a román település vezetőjének titulusa, olyan földesúri megbízott, aki a telepítést irányította. Lásd: SZENTGYÖRGYI Mária 1972. 87. A XVII-XVIII. századi nemesítésekről bővebben uo. 53-69. TRÓCSÁNYI Zsolt 1966. 48-65. 67
