Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

ép erdőket vagdaltatnak ki, és el foglalván már ma hántják, kaszálják vagy kapálják". A tanúk semmit nem szépítve végtelen foglalásokról és irtásokról számolnak be. A foglalások „a falu közönséges bokros, czihéres, szálos, vagy imitt amott vastag csabottas" erdejéből történtek. Azaz a falu közös erdejéből irtottak generációkon keresztül. Némelyeknek a felmérés idejére már meghalt apja, nagyapja kezdte az irtást. Olyanok is gyarapították irtással a szántóikat és kaszálóikat, akiknek belső földjük sem volt. Ezek az idegenből beköltözött - „nem tudjuk miféle" - emberek zálogos földön laktak. A berkesziek a szomszédos pusztafentősiek által elkövetetett irtást sérelmezték leginkább. Szerintük a szomszéd falusiak legalább 300 köböl területről irtották ki az erdőt. Azt a tanúk már nem tudták megmondani hány antiqua sessio volt Berkeszen. Úgy tudták, hogy akinek az antiqua sessióból nem jutott rész, az „ki ment mezei földre lakni, de időnk felett lévén a dolog" antiqua sessiónak adták fel. Az antiqua sessio a jogokat és kötelezettségeket hordozó jelkép szerepét betöltő föld, a jogcím mércéje volt.

66 Kővár-vidékén az antiqua sessióba a falubeli ház és annak telke tartozott, aminek a külső határban járulékai voltak. A közhatár használata a belső régi telkek (antiqua sessiók) arányában illette meg a nemeseket. Az antiqua sessio fogalmában olyan arányosságot rögzítettek, amit csak az egész közösség módosíthatott volna. A régi telek forgalmazását és örökítését is a helyi szokásjog szabályozta. Az antiqua sessio a birtokos család kihalásával Székelyföldön a falura szállt. Kővár-vidéken erre az összeírás nem tartalmaz adatot. Az antiqua sessio területe településenként, sőt azon belül is változó lehetett. Összeírásunk idején Berkeszen a legnagyobb birtokú közbirtokos Katona Imréné Pécsi Anna. Neki egy 6 köblös antiqua telke volt a piac mellett. Berecz Mihálynak a telke az antiqua 8-ad része, és Уз-ad vékás, Menyhárt Ádám az antiqua negyedrészén lakik, ami 2 vékás, míg Kolozsvári József az antiqua 11-ed részét bírja s ezt V^-ed vékásnak mondják.

67 Példáink igazolják, hogy az antiqua sessio területe nem határozható meg állandó mértékkel, csupán eszmei egységnek, méginkább aránykulcsnak tekinthető. Azaz: ki-ki ahányadosa az antiqua teleknek, olyan arányban részesült az appertinentiákból, függetlenül a telek pillanatnyi területétől. KM. Könyvt. 5359/1. 151-153. IMREH István 1996. 220.; Uő 1999. 214. A szántó nagyságát a bele vethető maggal mérték, a kaszáló területét viszont a termés mennyiséggel. 30