Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

A visszaváltási jog azt jelentette, hogy mivel az uralkodó a fiskális birtokokból nem adományozhatott örökbirtokot, csak zálogosíthatott, a zálogba adott birtokokat, mint inscriptios birtokokat a zálogösszeg megfizetésével a fiskus visszaválthatta. Ezt a jogot adományozta Mária Terézia királynő a Teleki családnak. A Telekiek számára rendkívüli jelentőségű volt a jog elnyerése, a vidék szabad birtokosainak érdekeit viszont durván megsértette. A királynői adomány a vidék különböző rendű-rangú birtokosait, az egyházi nemeseket, még a kerületi tisztségeket betöltőket is, tiltakozásra késztette. Az 178l-es beiktatáskor a Telekiek kezén volt összeírásunk további két települése: Kisberszó és Sárosmagyarberkesz (Berkesz) is. A királynő a visszaváltás jogához feltételnek szabta, hogy a nevezett fiskális birtokokat a família saját költségén váltsa magához. Erre két évet adott. A végrehajtáshoz mindenek előtt össze kellett írni a birtokokat, s azok értékét felbecsülni. A váltási összeg egy része a birtokos inscriptionalistáknak,

54 más része a kincstárnak lett volna fizetendő. A Teleki család arra törekedett, hogy a kisnemesi birtokokat megszerezze, és egy összefüggő, idegen birtokosok által nem bolygatott uradalmat, egy hatalmas Teleki birtoktestet alakítson ki. Kő vár-vidék kisnemesi társadalma, amely több évszázada különféle kiváltságokat élvezett, szembe került a korlátlan földesúri hatalomra törekvő nagybirtokos Teleki famíliával. A sérelem okán hasonlóan, mint a Jászkun Kerület eladása után, a kisnemesség részéről még a maguk közössége által történő megváltás vállalása is felvetődött. A vidék szabadosai vérrel szerzett jognak tekintették nemességüket. A birtokosok csekély birtokukat, mint jogos tulajdonukat, védelmezték. A közös veszedelem a vidék tisztségviselőit a kisnemesek mellé állította. 1783-ban a nemesség az Udvarhoz fordult panaszával. A panaszlevél a visszaváltás esetére 3000 földönfutóvá lett nemest említ. Egyezség az Udvar sürgetésére sem született.

55 1791-ben az elkeseredett kővári kisnemesek az erdélyi országgyűléshez fordultak, ahol támogatást nyertek.

56 Az országgyűlés a mellett foglalt állást, hogy maradjanak meg a fiskális jogok királyi joghatóságban, s a Telekiek szolgálatát az Udvar másként jutalmazza meg. 1794ben annak ellenére, hogy már lázadástól lehetett tartani, az Udvar ismét újabb engedményeket adott a Telekieknek. Megengedte, hogy azoknak a Olyan birtokosok, akik bizonyos összegért szabad használatra, de nem örökbirtokul kapták birtokaikat. SZENTGYÖRGYI Mária 1972. 110-112. SZENTGYÖRGYI Mária 1972. 113. Az országgyűlés jelentőségéről EGYED Ákos 2004. 21-28. 24