Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

kedett el. A hegyvidéki falvak erdőéléséről a Néprajzi Közleményekben olvashatjuk Teleki Imre és hosszúfalvi jobbágyainak szerződését.

35 A Lápos völgyéhez közeli Szilágyság és Szatmár néprajzi szempontból is jóval kutatottabb. A két szomszédos terület gazdag irodalmából a népi kultúra táji megoszlásáról Kosa László,

3 a szatmári népélet XIX. századi vonatkozásairól Orosz István

37 feldolgozására hívom fel a figyelmet. A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár köteteiből Kávássy Sándor tanulmányai érintik témánkat.

38 Szakirodalmi áttekintésünkből a nyelvtudomány sem maradhat ki. Kővár-vidékének XVII. századi nyelvhasználatáról a Debreceni Egyetem évkönyve közöl tanulmányt.

39 A helynevek feldolgozottsága szintén hiányos. Pesty Frigyes

40 az eltűnt vármegyék köteteiben nem közli Kővárvidék helyneveit, csupán megemlíti a vidéket, mint Szolnok megyéből kiszakított területet. Szolnok-Doboka vármegye helyneveinek elemzésében csupán néhány utalás van az átkebelezett települések helyneveire.

41 A megfelelő megye-monográfiák természetesen tartalmazzák az 1876-ban odacsatolt helységek leírását. Meg kell említeni Szabó T. Attila kéziratos történeti hely névgyűjtését, amelynek közreadását a Magyar Nyelvtudományi Társaság megkezdte. A vidékünkkel szomszédos Szilágy megye helynevei

42 már megjelentek, a Kővár-vidékre vonatkozó anyag még nem. Csupán remélhetjük, hogy Szolnok-Doboka vármegye anyagában maradt kővári településekről is helynévgyűjtés. Nem tértem ki a különféle statisztikákra, népszámlálásokra és néhány alig hozzáférhető füzetre, amelyek Kővár-vidék leírásával foglalkoznak (D. Gerando 1875; Persian 1912.), továbbá a magyar-román közös múlt vidékünkre kevésbé koncentráló általános irodalmára. Amint nem emeltem ki a közismert összefoglaló történelmi kézikönyveket sem. Természetesen munkám során támaszkodtam rájuk, adott helyen, a hivatkozásban ezt jelzem. A fentiekben érzékeltettem miért nehéz, s mégis miért kell Kővárvidékével foglalkozni. A közvetlen késztetést azonban egy izgalmas, Szentgyörgyi Mária által sem ismert új forrás megtalálása adta. Jelen feldolgozásom középpontjában a Kiskun Múzeum könyvtárában meglelt 1803ban kezdődött összeírás áll. 35 Néprajzi Közlemények, 1958. III. évf. 1-2. sz. 307-312. 36 KOSA László 1998. 153-159.; 281-293. 37 OROSZ István 1984. 139-145. 38 KÁVÁSSY Sándor 1982. 9-22.; 1989. 97-204. 39 RÉVAY Valéria 2000. 353-360. 40 PESTI Frigyes 1880.; reprint 1988. 41 KÁDÁR József föszerk. 1901.

1. köt. 541-550. 42 SZABÓT. Attila 2002. 17