Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

KŐVÁR-VIDÉK ~ DISTRICTUS KŐVÁRIENSIS Kővár-vidék Magyarország északkeleti részén terült el, Kraszna, Középszolnok, Zaránd vármegyékkel, valamint Bihar és Máramaros vármegyével együtt a Partiumba tartozott. 1541-től az Erdélyi Fejedelemséghez került, majd 1693-1733 között Magyarország, 1733-1848 között az Erdélyi Fejedelemség része lett. 1733 után Bihar és Máramaros vármegye már nem tartozik a Partiumhoz. Kő vár-vidék, a Districtus Kőváriensis jogi státusza és a kerület kiterjedése a XIV. századtól a XIX. század végéig többször változott. A vidék középpontjában a Nagy Lajos király által Balk oláh vajdának adományozott, de még a tatárjárás után megépült lovagvár állt. A várbirtok 1470-től a Drágffy család, majd a Drágffy család kihaltával a Báthoryak kezére került. Az 1608-as országgyűlés Báthory Gábor erdélyi fejedelemnek adta örökbirtokul. Kővár-vidék különleges státuszát, joghatóságát jelzi, hogy a XVIXVII. században liber baronatusság

1 volt. Az 1609. évi országgyűlés azonban Erdélyben és a Partiumban megszüntette a liber baronatusságokat, csupán a fogarasi és a kővári baronatusságot hagyta meg. A nagyrészt román népességű Fogarasföldje középpontjában Fogaras vára állt, amint Kő vár-vidék Kővár vára körül szerveződött. Lakosaik különleges jogai az adott várhoz fűződő szolgálataikkal függtek össze. Kővár-vidéket 1615-ben az erdélyi országgyűlés fiskális uradalomnak nyilvánította. Ugyanekkor törvénybe foglalták, hogy a fejedelemnek nincs joga a fiskális birtokot jure perpetuo adományozni, hanem inscriptioval. Az inscriptio azt jelentette, hogy a birtokot az adományozott meghatározott összegben kapta, nem adhatta tovább, csak szabadon használhatta.

2 1650-ben ismét számba vették a fiskus controversia nélküli jószágait. Ekkor 15 fiskális uradalom volt, közöttük a kővári, melyhez 93 helység tartozott. 1653-ban az Approbatae Constitutiones-ba is befoglalták, hogy a fiskális birtokok az ország tulajdonai, amelyeket a fejedelmek használhatnak, de örökjoggal nem adományozhatják el. Az Apafiak korában gazdaságosabb kezelésük érdekében 15-ről 8-ra csökkentették a fis1 Liber baronatusság = Olyan terület, ahol sem ispán, sem más megyei tisztek semmiféle bírói hatáskört nem gyakorolhattak. Lásd: SZENTGYÖRGYI Mária 1972. 30. 2 SZABÓ István 1941a. 20. 11