Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

szélnek már tisztek, jelesül Gáspár ezredes és Csermelyi őrnagy, hogy ha Görgei leköszön, mindnyájan leköszönnek, mintegy katonai összeesküvés van Görgei mellett, kit fővezérnek, s Kossuthot diktátornak kívánnak." Kászonyi ekkor még nem tudta, hogy egy nappal korábban, március 3-án, a Tiszafüreden összegyűlt tisztikar kérésére Szemere Bertalan teljhatalmú országos biztos felszólította Dembinskit haditanács tartására, és terveinek közlésére. Miután a fővezér erre nem volt hajlandó, leváltotta őt, s a parancsnokságot ideiglenesen Görgeire ruházta. Gáspár maga is „a hadsereg legkiemelkedőbb személyiségeinek" egyikeként ott volt a tiszafüredi tiszti gyűlésen, s - Beniczky Lajos emlékezései szerint - Klapka, Aulich, Kmety, és Poeltenberg mellett egyike volt Görgei támogatóinak. így valószínűleg elégedett volt a végeredménnyel, azaz Dembinski leváltásával.

172 Görgei csak néhány napig töltötte be a fővezérséget: március 8-án Kossuth Vetter Antal altábornagyot nevezte ki az erdélyi kivételével valamennyi hadtest fővezérévé. A hadosztályparancsnok Röviddel a tiszafüredi események után Görgei átszervezte a VII. hadtestet. Feloszlatta Guyon Richárd ezredes hadosztályát, s csapatait a többi hadosztály között osztotta szét. Répásy Mihály vezérőrnagy, a II. hadtest eddigi parancsnoka, visszatért Debrecenbe, a hadügyminisztériumba. Az ő posztját az időközben szintén vezérőrnaggyá előléptetett Aulich Lajos vette át. Aulich hadosztályparancsnoki tisztét Görgei március 6-án Gáspárra bízta, s az ő hadosztályához rendelte a korábban a Guyonhadosztályban szolgáló Szodtfriedt-dandárt is.

173 Gáspár dandárát Horváth János alezredes vette át. A hadtest következő ismert, március 9-i harcrendjében rajta kívül Waldberg Károly őrnagy, valamint a Szodtfriedt-dandárt átvevő Petheő Vilmos őrnagy, a 33. honvédzászlóalj parancsnoka töltöttek be dandárparancsnoki tisztet. A hadosztály létszáma 5883 fő volt, 20 löveggel.

174 Március 8-án Görgei megkezdte csapatai észak felé vonultatását. A Gáspár hadosztály ezen a napon Csegéig haladt, majd ott másnap pihenőt tartott.

175 Görgei szándéka az volt, hogy Csegénél kel át a Tiszán, de március 9-én olyan eső zúdult a környékre, amely teljesen járhatatlanná tette az utakat. Ezért Görgei úgy döntött, hogy Tokajnál kísérli meg az átkelést.

176 171 MOL H 95. Országos Rendőri és Postaosztály iratai. 1849. 1. kútfő, 493. tétel. Érdekes módon, emigrációban írott regényes visszaemlékezéseiben minderről egy szót sem ír. Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. Fordította Kosáry Domokos. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Márkus László. Bp., 1977. 241-242. Ebben azt állítja, hogy Dembinski leváltása idején Tiszafüreden volt, ami a fenti jelentés ismeretében nyilvánvalóan téves adat. 172 Ld. Steier: Beniczky 283. o.; Görgey István I. 300-304. o.; Borús József 287-323. o.; Hermann Róbert: A tiszafüredi fő vezérváltás. (In:) Tiszafüredi tanulmányok 4. Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből. Szerk. Füvessy Anikó. Szolnok, 2000. 31-104. o. 173 MOL Görgey-lt. Hadparancs-jkv. No. 401. 174 HL 1848-49. 16/439. Kivonat. MOL Görgey-lt. b/26. fasc. Korrespondenz zwischen Kossuth und Görgei. 175 HL 1848-49. 16/364.; MOL Görgey-lt. Hadparancs-jkv. No. 404., 405. 176 Görgei - Kossuth, Egyek, 1849. márc. 10. Közli Hermann Róbert, 2001. 260. o. 50