Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

OKMÁNYTÁR Az itt közölt, 127 tételből álló, összesen 129 irat eredetijét vagy magyar fordítását tartalmazó okmánytár négy nagyobb és több kisebb levéltári egységből származik. A legfontosabb közülük a Görgey-család levéltárának Görgei Artúr gyűjteménye, amely a Magyar Országos Levéltár családi levéltárai között található. Itt maradt fenn a VII. hadtest parancskönyve és elnöki levelező-jegyzőkönyve, amelyben Gáspár 1849. április 2-25. közötti iratainak többsége másolatban fennmaradt. Néhány fontos iratot tartalmaz ugyanebből az időszakból az 1848-1849. évi minisztériumi levéltár „Görgei Artúr iratai" című állaga. Gáspár 1849 téli és tavaszi iratai közül néhányat a ugyanebben a levéltárban, az 1848-49. évi magyar hadügyminisztérium (vagy honvédelmi minisztérium) iratai között találunk. A budapesti Hadtörténelmi Levéltárban „Az 18481849. évi forradalom és szabadságharc iratai" című gyűjteményben egyetlen kivétellel (9. irat) szintén Gáspár hadtestparancsnoki működésének iratanyaga található meg, köztük rengeteg olyan (hadijelentések, napiparancsok), amelynek a másolata a Görgey-család iratai között nincs meg. E gyűjtemény Gáspártól származó iratai részint a fősereg, részint a Kmety-hadosztály anyagában maradtak fenn. Az előbbiből a hadijelentések, az utóbbiból a diszpozíciók és a napiparancsok származnak. Külön meg kell említenünk az Osztrák Nemzeti Könyvtárban, Venceslas de La Croix, a 40. (Koudelka) gyalogezred századosa 1848-49-es okmánygyűjteményében található jelentéseket (32., 79., 93., 98. irat). Ha az iratok időbeli eloszlását nézzük, szomorúan kell tapasztalnunk, hogy Gáspár 1848-as ténykedéséről jelenleg egyetlen, 1848 decemberében kelt irat tanúskodik (1. irat), s hogy 1849 évi ezred-, majd hadosztályparancsnoki ténykedéséről sem sok dokumentumot ismerünk (2-9. irat). A feldunai, majd VII. hadtestnek a Görgey-család levéltárában található iktatókönyvében is vagy egy tucatnyi olyan Gáspár-jelentés kivonata szerepel, amelyek ma már nincsenek meg. Szintén elveszett a VII. hadtest belső adminisztrációjára vonatkozó iratanyag nagy része, ami megmaradt, az is csak misszilisként, valamely más hatóság iratanyagában található meg. Okmánytárunk bizonyára nem teljes, valószínűleg az 1848-49-es hatóságok, illetve egyes családi levéltárak iratanyagából még előkerülhetnek újabb dokumentumok. Ugyanakkor úgy véljük, hogy alapvetően ezek sem módosíthatják azt a képet, amelyet Gáspár ténykedéséről felvázoltunk. Az iratokat a jelenlegi helyesírási és központozási szabályok szerint, a fejléc, a megszólítás, a dátum és az aláírás elhagyásával közöljük. Kivételt csupán akkor tettünk, ha az aláírás és a dátum után utóirat is következik. Felvettük az okmánytárba azokat a nem Gáspár, hanem valamelyik vezérkari tiszt által aláírt jelentéseket, utasításokat stb. is, amelyek Gáspár hadtestparancsnoki ténykedéséhez kötődnek, hiszen az ő utasítására, az ő nevében készültek. Szintén felvettük Aulich Lajos rövid hadtestparancsnoki működésének iratait, mert ezek alapvetően hozzátartoznak Gáspár 1849. áprilisi tevékenységéhez. (14., 16-18. és 27. irat.) Ugyanígy felvettük a hadtest két, 1849. április 14-én és 22-én keletkezett harcrendjét is, amelyekből az olvasó képet kaphat a hadtest belső szervezetéről Gáspár hadtestparancsnoki ténykedésének időszakában (73. és 112. irat). 85