Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)
Kornél megpróbálta rendezni századait, de az éppen előző napon beosztott, többnyire Szabolcs megyei újoncok, s főleg azok lovai ezt lehetetlenné tették, így aztán most a huszárok menekültek Hatvan felé. A négy század vesztesége 58 halott és 33 fogoly volt - több mint az április 2-i hatvani ütközetben. Időközben megérkezett a harctérre a négy század Sándor-huszár, mire az ellenséges lovasság visszavonult. Azonban ez a felderítés is csak azt erősítette meg, amit Windisch-Grätz amúgy is tudott: a magyar főerők nincsenek Hatvan környékén. Gáspárt komolyan leverte a kudarc, s fogadkozott, hogy ezután hallgat Pongrácz és Zámbelly tanácsára. A fövezérséghez küldött jelentésében igyekezett palástolni a veszteség mértékét, sőt, végső soron sikeresnek állította be az akciót, de kétségtelen, hogy az értelmetlenül elpusztult huszárok miatt súlyos lelkiismeretfurdalást érzett, s az önálló hadtestparancsnoki működésének első napjaiban elszenvedett kudarc alaposan befolyásolta további ténykedését. 210 Görgei április 5-én utasította Gáspárt, hogy hadtestével a parancs vétele után nyomuljon előre Aszód felé, a Galgához. Hévízen és Túrán keresztül lépjen érintkezésbe Aulich Tóalmáson lévő hadtestével, és mindenáron foglalja el Bagót. „Csak bátran előre" - fejezte be az utasítást. 211 Gáspár Hatvanból április 6-án éjjel 2 órakor jelentette, hogy az utasítást csak éjjel fél kettőkor kapta meg, s ezért a megparancsolt időben nem tudja végrehajtani a támadást, de már kiadta az utasítást a parancs teljesítésére. 212 Gáspár 6-án éjjel fél kettőkor adta ki a menetparancsokat, ezek értelmében a Kmety-hadosztály alkotta az elővédet, ezt követte Poeltenberg, majd Kossuth Sándor (korábban Gáspár) hadosztálya. 213 A hadtest éle délután fél egykor érte el a Galga vonalát Aszódnál, éppen akkor, amikor az isaszegi Királyerdő keleti szegélyén megkezdődött a csata Jellacic és Klapka hadtestei között. Gáspár délután fél négykor Aszódról jelentette, hogy az aznap éjjel vett parancs folytán délután 3 órakor anélkül, hogy ellenségbe ütközött volna, megszállta Aszódot és Bagót, a Kmety-hadosztály pedig néhány ágyúlövéssel kiűzte Hévízgyörkről az ellenséges utóvédet. A csapatok Aszódon és Bagón táboroznak, Hatvanban hátrahagyta a Weissl-hadoszlopot két löveggel. 214 Gáspár - miután kardcsapás nélkül szállta meg a Galga-vonalat - egész nap ebben az állásban maradt. Magatartása azzal volt magyarázható, hogy betű szerint eleget tett aznapi feladatának. 215 Holott igencsak nagy szükség lett volna több aktivitásra. A magyar főoszlop I. és III. hadteste Isaszegnél Jellacic hadtestébe ütközött. A hullámzó küzdelem már-már a magyarok javára dőlt el, amikor a Gödöllőnél állomásozó Schlik-hadtest Liechtensteinhadosztálya beavatkozott a küzdelembe. A magyar II. hadtest beavatkozása után 1 Az ütközetre ld. Okmánytár (e kötetben) No. 29. és 37.; Zámbelly Lajos 95-97. o.; Marzsó Lóránt 181-183. o.; Pongrácz István 104-106. o.; Franz Kocziczka 277-279. o.; Fischer von Wellenborn 143150. о.; A feldunai hadtest 142-144. és 148-149. o.; Kedves Gyula: Egyéb alakulatok szabolcsi honvédéi. (In:) Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). Szerk. Bene János. Nyíregyháza, 1998. 185-186.0. 211 HL 1848-49. 20/276. Magyar fordításban közli A feldunai hadtest 147-148. o.; Hermann - Kucza 91.0. 212 Okmánytár (e kötetben) No. 29. 213 Okmánytár (e kötetben) No. 30. 214 Okmánytár (e kötetben) No. 31. 215 Mozdulatát látszattámadásnak tartja Franz Kocziczka 281. o. is. 58