Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)
képviselőház elnöke felolvasta Perczel jelentését, Bogdanovich Villibáld képviselő pedig, aki szemtanúként voltjelen az ozorai diadalnál, külön kiemelte Gáspárt, „kinek leginkább köszönhetjük a győzedelmet, mert a huszárokat ő vezérelte, a legkitűnőbb vitézséggel." Kossuth erre reményét fejezte ki, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmány megegyezésével nevezheti Gáspárt őrnagynak. (Mint láttuk, Gáspárt már Batthyány kinevezte őrnagynak) 102 S miután mind Perczel, mind Görgei dicsérte a frissen előléptetett őrnagyot, Kossuth és az OHB - amelynek hatáskörét éppen ebben az ülésben bővítette ki az országgyűlés - mindjárt új feladatot is talált számára. Gáspár karrierjét volt őrnagya, Karl Bubna und Littitz is igyekezett egyengetni. Bubna a sukorói táborban volt, amikor szeptember 28-án este megérkezett Lamberg Ferenc altábornagy, a magyarországi fegyveres erők kinevezett parancsnoka aznap Pesten történt meggyilkolásának híre. Bubna apjaként tisztelte Lamberget, s ezért beadta lemondását, de egy hét múlva Keszthelyről írott levelében felhívta Csány László kormánybiztos figyelmét néhány tisztjére, köztük főleg Gáspárra, akinek segítségével osztályában sikerült fenntartaniai a fegyelmet, „aki végtelen befolyással van embereire és mindenekelőtt katona." Javasolta Gáspár, Bárczay János őrnagyi kinevezését, s megnevezett még néhány előléptetésre érdemes tisztet, hozzátéve, hogy további nevekkel Gáspár és Bárczay szolgálhatnak. 10 Perczellel a Muraközben és a Mura-mentén 1848. október 3-án a nagykanizsai népfelkelők megtámadták a városban lévő helyőrséget, s a város közelében lévő, Vidos József vezette vasi, zalai és soproni nemzetőrök segítségével a Murán túlra űzték azt. A magyar csapatokat vezénylő Vidos korábban azt a feladatot kapta Batthyány Lajos miniszterelnöktől, hogy a dél- és nyugatdunántúli nemzetőri erőket összevonva, törjön be Horvátországba. Vidos nem volt hivatásos katona, csapatai ellátása és összetartása rengeteg gondot okozott számára, ezért a győzelmet tudató jelentésében arra kérte Pázmándy Dénest, a képviselőház elnökét, hogy küldjenek helyébe „egy katonai képességgel és tudománnyal bíró" parancsnokot. 104 Az OHB erre legalkalmasabbnak Gáspárt tartotta. Október 8-án értesítették őrnagyi kinevezéséről, s közölték vele, hogy Vidos egész seregének parancsnokává nevezték ki. Az OHB egyben utasította, hogy vegye át a Grazból Magyarországra szökött 4. (Sándor) huszárezredi 105 huszár felett is a parancsnokságot, s „seregeit száguldozó csapatokra osztván, az ellenséget nyugtalanítani, s ezt minden közlekedéstől elzárni igyekezzék." A Bizottmány a kinevezésről értesítette Vidost is. 105 Egyben utasította Görgeit, hogy a Csepel szigetről 4 löveget előfogatokkal és töltéssel adjon át Gáspárnak, s az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot is utasította a lövegek útba indításá102 Közlöny, 1848. okt. 10. No. 122. 613. o.; KLÖM XIII. 121. o.; Hunfalvy Pál 91. o. 103 Közli V. Waldapfel Eszter II. 170-172. o. A regeszta tévesen Sándornak mondja Bubna keresztnevét. Az általa javasolt további tisztek: Görgey Kornél, Beretvás Ferenc, Georg Ernst, Kende Gáspár, Nemiró hadnagy. 104 Vidos - Pázmándy, Nagykanizsa, 1848. okt. 4. Közli Hermann - Molnár 236. o. 105 KLÖM XIII. 132.0. 33
